MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. január 3. - 1955. február 21.
1955-01-10 - 1. Jelentés az 1955. évi öntözéses gazdálkodás előkészületeiről. Melléklet: jelentés - 2. A megyei párt- végrehajtó bizottság 1955. első negyedévi munkatervének megtárgyalása. Melléklet: munkaterv - 3. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Javaslat megyei pártvégrehajtó bizottság első negyedévi üléseinek napirendjére. Melléklet: javaslat - Az 5 hónapos pártiskola Szolnok megyei hallgatóira vonatkozó javaslat megtárgyalása. Melléklet: javaslat
rr metszet kihat.' Azt javaslom, hogy. legelőször a lecsatolt ráz.s,fre-Miieteket vesaük be- muharral, mert ha a vad muhar megterem, akkor a nemes muhar is meg-terem. Vagy vessük be herés-füves takarmánynya 1 • Hódos elvtárs. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek rizs területe 5000 kh-val növekedett. Az egyéniek ugy kapják meg a vizjogi engedélyt, hogy a tsz-' eknek azon a területén a viz idényük nem hagy, vagy pedig távol .vannak a viztől . Vannak" olyan esetek is, hogy megadjuk a tsz-eknek a'vizjogi engedélyt és később visszamondják, lemondanak az építésről. Igy van a Turkevei Vörös Csillag tsz, ahova 28o kh-ra adtunk ki vizjogi e - gedélyt, felmértük,a tervet megcsináltuk, most értesítést kaptunk róla, hogy nem épitik meg# Több ilyen . példát tudnék még felsorolni, Ugy állapodtunk meg a Mezőgazdasági osztállyal, no y november végéig adják be a tsz-ek az .igényeiket, hogy utána &z egyénieket is -tudj uk t amogé tni. A szántóföldi öntözéssel kap-csolatban Lánci elvtárssal volt olyan vitám, hogy van ezen a téren is szakemberhiányunk, de aztán ugy állapodtunk meg hogy az állami gazdasági agronómujsokkal, tsz. agronómusokkal a szántóföldi öntözéses gazdálkodással dolgozhatunk. Véleményem szerint ebben az^évoen is folyt olyan harc a vízért,mint az elmúlt évben. Nagy harcot folytattunk pl. Debrecenben, hogy minél több viz jusson. Itt is van egy olyan felsőbb irányzat, amelyben nehéz állástfoglalni. Pl. a tiszalöki vizet Debrecen táján jobban igyekeznek kihasználni, mint Szolnok megyében, óriási hosszú a távolsága a viz lefutásának és a kihasználása sokkal gazdaságosabb Hajdú- megyében, mint Szolnok megyében. Hajdú megyében az öntözőterületek 56%-kt egyéni parasztok kapták volna meg, mi kijártuk, hogy ide kell adni a vizet, ha nem is gazdaságos annyira, mert itt a' termelőszövetkezetek használják fel. Sem az elmúlt évben sem azelőtt' ennyi rizstelep nem volt be- • építve, mint most. Most 3500 hold már be van épitve. A <kézi munkával való építésre nem lehet várni, minden pillanatot ki kell használni, hogy ténylegesen amikorra más munkák megkezdődnek, az öntöző telepek be legyenek épitve. Az öntöző vállalatnak egy kézbe való összevonását nem látom feltétlenül szükségesnek, mert akár a mezőgazdasági igazgatóság kezelésében, akár a mezőgazdasági igazgatóság mellett létesítendő másik igazgatóság fogja össze,tulajdonképpen az öntözés a Vízügyi Főigaz atóság kezelésében van Budapesten. Ennek is megvannak hozzá az operativ szervei, amelyek az árvíz, belviz mellett feladatul kapták a' területek felmérését, megtervezését: viszont van egy másik válalata a kivitelező vállalat, a vízépítő vállalat, amely épiti a telepeket, és van egy másik vállalata, ami a vízszolgáltatást ad#a. Inkább az a kérésem, hogy a megy ében lévő öntöző területek Öntözése ne tartozzon máshova^ hanem a Szolnoki Öntöző Vállalathoz. Megvan hozzá a kapcitása, gepe. H a j d u elvtárs . Az egyéniek termelésével kapcsolatban: A Párt és kormány határozata nyomán az egyéniek rizstermelését is támogatni kell. '
