MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. január 3. - 1955. február 21.
1955-02-21 - 1. A falusi pártszervezetek megerősítésére vonatkozó intézkedési terv és végrehajtási utasítás megtárgyalása. Melléklet: intézkedési terv, végrehajtási utasítás - 2. Szóbeli jelentés a járási és városi pártbizottságoknál megtartott éberségi vizsgálat tapasztalatairól - 3. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szarvasmarha tenyésztésének helyzetéről és feladatairól. Melléklet: jelentés, határozat - Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Javaslat a DISZ Szolnok megyei Választmánya tagjaira - Szóbeli javaslat a függetlenített pártmunkások közül - tartalékos tiszti tanfolyamra való küldésre
A másik hftgy hiba, amelyen eddig nem sikerült változtatni nz alacsony tejtermelés. A megyei átlag bcrjutejjel együtt(1^436. liter egy év alatt. A, ténylegesen kifejt tejmennyisé g I.I80 litertki tehenenként, amivel 1954, évi tojtermelési ^orvunkSt 67• #-ra teljesítettük. Az alacsony tejtermelésnek 6 fő oka, a gyenge takarmányozás. A tsz-ekbon lévő takarmánykészlet javát a lovak és a sértések fogyasztják el, és a teheneknek sokszor egy hétre som jut annyi takarmány, mint amenynyit egy lé egy etetésnél elpazarol, különösen a betakarításnál. Legdöntőbb feladat tehát; a tehenek részére biztos, szilárd takarmánya láp megteremtése. N v dron a jóminőségü és elegendő zőldtakarmány, télen a jó siló és egyéb nedvdús takarmány mellett a széna ás az abrak készletekből is többet koll r. teheneknek juttatni. Megengedhetetlen, hogy, n tej után járó korpát más állatok egyék meg. . • > . ' A tejtermelés fokozásának egyik módja, hogy tehenrinket minél tovább •tartsuk tenyésztésbe, mert a kísérletek azt mutatják,, hogy a lo. laktablóban is több a tej, mint az első borjú ut.án, : . ' Amellett, hogy gyenge a szaporulati terv teljesítése - loo drb. tehén után 63 db, borjú - a meglévő borjak : felnevelése is igen rossz. Választás után ú gyönge takarmányozás a, nem megfelelő elhelyezés és gondozás, á jártatás hiányaira a borjak erősen leromlanak,, nagyon lassan fejlődnek. Igem alacsony azon.növendékek száma,amelyéket idejében tenyésztésbe lehet fogni. ' A tenyészállatok nevelése mellett tsz-inknok sokkal kitörjettebben koll tinóneveléssel foglalkozni. Ezzel nemcsak a szarvasmarha sűrűséget gyarapítjuk, hanem a még mindenütt fennálló fogaterő hiányt is megtudnák oldani. Tűrhetetlenül alacsony 0,4 a loo kh-ra eső ökör, illetve tinó sűrűség, pedig az ökörnek a lóval szemben eltekintve a tartás olcsóbb— ságától, igen sok előnye van. A szarvasmarhatenyésztési terv teljesítésnél kivételesen 1-2 helyen, mint Karcag termelőszövetkezeti városban, ahol a város adottságai - a szikes legelő - inkább a juhtenyésztés fejlesztésére adnak lehetőséget, indokolt volna, a juhtenyésztést mégjóbban kifejleszteni. Termelőszövetkezeteinknél a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legnagyobb gátlój-., a megfelelő gondozók hiánya. A -több ilyen irányú határozat ellenére az állattenyésztésben még mindig igen sok a csökkent munkaképességű, vagy éppen szellemileg fogyatékos egyén. Gondoskodni kell arról, hogy elérjük azt, hogy az állattenyésztésbe a legjobb munkaerők korüljenek. Indokolt borjú és növendékállat nevelésnél n női munkaerő teljes mértékű bevonása. Ahol ez már megtörtént, igen jó az eredmény. Az állatgondozókat a premizáláson keresztül 'is érdekelté kell tenni nz eredmények megjavításába* Ki kell szél^siteni az április 4. tiszteletére beindult párosverseny mozgalmat, Uj a 1'-.pókra kell helyezni h törzskönyvezési munkákat is. Ha megnézzük azt, hogy n nyilvántartásba vett tehenek közül mennyi került be a járási és megyei törzskönyvbe - alig lo $>. - akkor mind j árt látjuk, az ezen « téren végzett sok kárbaveszett munkát. Kinek másnak, hanem a cél szemeiől tévesztésének, a munka sablonizálásának tudható be az a tény ./.
