MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. január 3. - 1955. február 21.

1955-02-14 - 1. Jelentés az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájáról, helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés - 2. Előterjesztés fegyelmi ügyek megtárgyalására. Melléklet: előterjesztés - 3. Szóbeli előterjesztések káderügyekben - Szóbeli javaslat pártszervezetek megalakulásának engedélyezésére

A termésátlag nem eléggé emelkedett. A megyei átlag 16-18 között van. Cukorrépából is 88 q-át értek el, ezen a terűiében nem történt változás.. Bár nemi eredmény van, de emellett HH drágán termelnek, sok a ráfizetés és a pazarlás. Rendkivül nagy a pazarlás az állami gazdaságok területén, Blmonáják a karcagi tanácsülésen, hogy a közös vagyont semmibe veszik, a takarmányt beletapossák a sárba ós elviszik a kabát ujjában. Elég felháborító hangon nyilatkoztak az állami gazdaságról. A munkafegylem kérdésénél egyes igazgató elvtársak ugy ny vélekednek, ho^y nem lehet áz do.lggzőkátt felelősségre vonni, mert elmennek ós nem lesz, aki dolgozzon. Elg nagy megalkuvás tapasztalható. Sem a nevelés nana megy, sem a felelősségrejvonás a munkafegyelem megszilárdítása érdekében.Pedig ahol a felelősségre vonás nem marad el, ott a dolgozók vigyáznak a közös vagyonra, de ha látják, hogy félnek felelősségre vonni őket, akkor nem dolgoznak rendesen. nagymértekben fordulnak elő pénzügyi szabálytalanságok. Ehhez hozzájárult a főkönyvelők képzetlensége ós az, hogy hat osztályidegen van közöttük, . , azokban Bár jogosan részesülnek a gazdasági vezető kVaz előnyökben, mint a többi munkások, de előfordul, hogy több anyagi előnyben részesülnek. Tüzelő nem jár nekik, mégis használják a gazdaság tüzelőjót. Ha a gazdaságvezetők ilyen előnyökiiöz jutnak, nincs erkölcsi alapja annak, hogy a dolgozóktól megköveteljék: tartózkodjanak a közös vagyon elherdálásától. Beszéltek arról az elvtársán, hogy milyen nagy.kárt okoznak a gazdaság területén bentlakó idegen elemek, ott maradt dolgozó parasztok. Ezt a tanácsok tudják, szeretnének helyet adni a dolgozó párasatoknak, de nem tudják megoldani. Hiba volt az, ha valaki kiköltözött volna is, azért nem ment, Esak mert egyelőre csak egyharmadát kapná meg a tanya értékének. Ezért senki nem adja oda lakását. Most ha szólunk a dolgozó parasztokrak, azt válaszolják, hogy a kormányprogram értőimében nem lehet háborgatni őket. Igy történik az meg, hogy 5 ezer Ft értékű állatot is hizlalnak a gazdaság takarmányán. Ha megbüntetik- is őket 12oo.- Ft-ra, azt nem SOkálják, mert jövőre több állatot fognak nevelni. Az állami gazdaságoknak nincs stabil állatgondozójuk, mert aagazdaságban nincs lakásuk, igy km-eket kell menniök,ezórt hamarabb ott hagyják az állatokat. Áz ópitkezés szempontjából fontos volna az, ha az állatgondozók részére is építenének lakásokat, necsak kombájn-szineket ópitsenek. A gazdaságok segitik a tsz-eket a kinti munkában, de. olyan tapaszta latunk is van, hogy a mu-xkaerőket csábitják el a tsz-ből. Szinte valamea.ryi gazdaságunkban előfordult ez már, mert ha meg vannak szorulva munkaerő szempontjából, a tsz tagokat alkalmazzák titokban. Tudják, hogy nem szabad, mégis alkalmazzák. Miután mi a tsz megszilárdítása érdekében szigorúbban vettük ás egy pár igazgató elvtársnak megmondtuk, hogy nem alkalmazhatnak tsz, tagokat, azt teszik,hogy három napra felveszi, akkor elmegy három napra haza, utána mégint falveszik. Pártszervezeteink az állami gazdaságokban nem sokat segitenek a falusi pártszervezeteknek, annak ellenére som, hogy fejlett elvtársak vannak ott ós városokról lement szakemberek. Nem látszik meg munkájuk a falu parasztjainak, dolgozóinak nevelésében sem. Az állami gazdaságokb ,n nem sikerülnek a taggyűlések, 3-4 esetben koll összehívni, mire meg tudják tartani.Ritkán járnak ki a jarasi pártbizottságtól, sűrűbben kellene menni, hogy segitsenek.