MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. január 3. - 1955. február 21.
1955-02-14 - 1. Jelentés az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájáról, helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés - 2. Előterjesztés fegyelmi ügyek megtárgyalására. Melléklet: előterjesztés - 3. Szóbeli előterjesztések káderügyekben - Szóbeli javaslat pártszervezetek megalakulásának engedélyezésére
Milyen képük van arról, hogy a párttitkár elvtársak különböző juttatásokat kapnak a gazdaságtól jutányos áron, sokszor áron alul? Milyen mértékű ez a jelenség, hogyan néz ki gyakorlatilag? Mennyi lehet az osztályidegenek száma, akik az államig* gazdaságokban az irodán dolgoznak? Hogyan néz ki az állami vagyon védelme? Mennyire felelnek a vezetők az állami vagyon megvódóért? H or v á t h elvtárs: loo holdra mennyi tehén jut? Az össz-szántóterületekhez viszonyit va hány százalékos a pillangós, hány százalékos a buza és hány százalékos a kalászosok vetésterülete? Juhászné elvtársnő: Mennyi volt a ráfizetés az állami gazdaságokban? Hogyan viszonyul a csökkentés a ráfizetéshez? Mi a tapasztalata Lovász elvtársnak, a tanácsoktól kap nak-e segitsóget? Milyen segitséget tudnak kapni? Kálmán elvtárs: 11 11 11 11 Jelenleg hogyan néz ki állami gazdaságaink profilirozása? Milyen tervek vannak errevonatkozólag, hogy megszüntessék? Hogyan látja az igazgatóság a felelősség kérdését a tiszaigari állami gazdaságban történt visszaélésben? B s ó k i elvtárs: Mi az oka annak, hogy az állami gazdaságok vezetőgárdáját hosszú időn belül sem tudtuk megfelelően stabilizálni? Mi az oka annak, hogy az állatállomány csökkent 1954-ben? Mig 1953• decemberben 18.1 db számosállat jutott loo hold fáildre, 1954-* decemberben csak 16.2 db. Á tavaszi munkára és az 195!?-ös termelési évre hogyan vannak az állami gazdaságok jelenleg felkészülve? Milyen a felszabadulási verseny helyzete az állami gazdaságokban? L o v á s z 1 elvtárs: vezetők ós pártszervezetek kapcsolatát gazdaságonként különkülön kellene értékelni. Erre választ ad a mezőgazdasági osztály anyaga. Vannak gazdaságok, ahol a gazdasági vezetők ós a pártszervezet vezetői együttműködnek, de vannak olyanok is, ahol ellentétek vannak. Jó az együtt működés a bánhalmai állami gazdaságban. A csorbái ÁG-ban. nem jó, összezördülések vannak. Felsőjászságon szintén nem jó a kapcsola t, ott is a segitésadás helyett a párttitkár elvtárs gazdasági intézkedési jogot invitál magának. Hókén azért jó az együttmüköéds, mert ott a párttitkár elvtárs nem szokott foglalkozni a gazdaság ügyeivel . Kunmadarason már három titkár váltotta egymást, most jó a vizsony, az uj igazgatóval össze tud dolgozni a párttitkár elvtárs. Kunsztmártonban is jó az együttműködés, mert a párttitkár elvtárs nem látja tisztán a gazdaságvezetés feladatait és a segitésadás módjait. Legutóbbi kintlétem alatt nehezen tudtam vele megértetni, hogy mi a tennivalója. A martfűi ÁG-ban nem ismerem az együttműködés helyzetét. A nagykunsági AGban mindaddig jó volt a kapcsolat, amig Lévai elvtárs meg nem ismerte az állapotot. Amikor megismerte, az igazgató funkciójába való beleszóllást látott, ezért a viszony rossz lett. Palotáson elég" komoly összetűzés volt a párttitkár ós az igazgató között, hogy miért, azt még nem tudom." Pusztabánróvén jó a kapcsolat. Tiszakürtön lieizer elvt.irs eléggé felelőtlen,és meggondolatlan cselekedetei vannak 4-«v,v> n , n , , többször bele kell nyúlni a pártszervezetnek,
