MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. április 19. - 1954. június 19.
1954-04-19 - 1. A kunszentmártoni járási pártbizottság jelentése a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos agitációs munka helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a megye áruellátásának helyzetéről, a szabadforgalom alakulásáról. Melléklet: jelentés - 3. Szóbeli bejelentés arról, hogy a Központi Vezetőség határozata alapján a törökszentmiklósi járási pártbizottsághoz új elsőtitkár kerüljön - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 6. Szóbeli javaslat a Tiszafüredi Zöld Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pártszervezete megalakulásának engedélyezésére
Nyilvánvaló, hogy ez olyan kérdós, amit a helyi tanácsoknak, e tanácsok végrehajtő bizottságainak és a kereskedelmi téren dolgozó elvtársaknak közös helyi feladata, hogy eltávolítsuk mindazokat az akadályokat az útból, amely korlátozná, vagy akadályozza a termelők ezabad áru felhozatalát a piaora. Ez egy alapvető kérdés, hogy még nem elég széles, és nem eléggé növekszik a termelők szabad áru felhozata a piacokra, számtalan esetben, mint ahogy a jelentés felveti, hozzá nem értés ellen nem tesznek megfelelő intézkedést, vagy esetleg piaoi zaklatásnak is tesznek ki egyéneket, termelőket és igy meg korlátozzuk a Nep hatásának szabad érvényesülését. Ez nagyon fontos dolog. 4 másik, amit a Szenesné elvtársnő helyi példával igazolt, hogy bár felvetettük a megyei vállalatoknak, a helyi KTiZ-eknek, tanácsoknak, hogy a helyi iparnak a megye áruellátásában konkrét és megnövekedett feladatai ós lehetőségei vannak, amelyet nekünk ki kell tudnunk szinte maoimállsan •elégíteni. Síi a helyzet ebben a kérdésben? Ez a mi feladatunk, a tanács és a helyi kereskedelmi szervek feladata, hogy támaszkodjon a helyi jpa? re és ilyen vonatkozásban a,helyi Ipar akár egyéni, akár Ktsz. maximálisan járuljon hozzá az árualap kiszélesítéséhez. Ezkét alap vető dolog. Az a javaslatom, hogy a Kegyei Pártbizottság bizze meg ezen a tanácskozáson résztvevő kereskedelmi vezető szakembereket, hegy dolgozzanak ki a jelenlegi helyzetből kiindulva konkrét javaslatot a Megyebizottság, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának számára, elsősorban tehát a szabadpiaci felhozatal további kiszélesítésére, az ezen a területen meglévő gátak, korlátok megszüntetésére, ugyanakkor fokozott támaszkodás a helyi tanács, Ktsz. és helyi iparra vonatkozóan. Figyelembevévé elsősorban, amit e Kiss elvtárs vetett fel, hogy elsősorban ami szükséglet közvetlenül most mutatkozik. Javaslom, hogy a határidő legyen 8 nap, és ennek alapján a Megyei Pártbizottság és e Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegye meg a szükséges intézkedést a végrehajtást illetően. Hogy ott, ahol ténylegesen tanácevonalon, vegy egyéb területen nem támogatják a szabadpiaci felhozatalt, ott megfelelően intézkedést tudjon tenni ugy párt, mint a tanács vonalon. I.rre azért van szükség egyrészt, hogy a tömegek szükségleteit elégítjük ki, másrészt tehermentesítjük az államot. Az állam is akkor tudja még a tervezésbe meglévő hibákat, a mutatkozó szükségleti aránytalanságot kiküszöbölni, ha a helyi áruforrás fel tárásával igyekszünk az állami saktorokat tehermentesíteni. Ahogy az elvtársak felvetették a vitában, az önmagában helyes, hogy az élelmiszer területén növekszik a forgalom, a kormányprogram az életszinonal emelését, növekvő jólétet bizonyltja, enrek örülünk. Ezek a mutatószámok, amelyek az életszínvonal emelését mutatják, önmagábevéve helyesek. Xe az már nem helyes, hogyha az élelmiszer vásárlásnak a növekedését, az éleimiszerhalmozást azért is iüézzuk elő, hogy a dolgozóparasztoknál, vagy sz alkalmazottaknál lévő megtakarított pénzt nem tudják elkölteni, iparcikkek vásárlására, mert ebből hiány van. Sz már hiba, s végül ugy költi el hogy többet eszik, mint a jó egészség megengedi. Ilyen hibák mutat koznak. Be nemcsak ezt mutatja ez a kérdés, hanem a felhozatal kérdését is szabályozza, ozarvas elvtárs emiitette, hogyha nincs iparcikk elegendő, ásóból, kapából és egyéb dolgokból, akkor nyilvánvaló, hogy a paraszt nem törekszik eladni, mert nem tud megfelelő iparcikkhez jutni. Ahhoz, hogy minél több il«Jfci 88er . hozzon
