MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. április 19. - 1954. június 19.
1954-05-17 - 1. Jelentés az Állami Mezőgazdasági Gépállomások gépjavító munkájáról, a mezőgazdasági munkákra való felkészüléséről. Melléklet: jelentés; határozat - 2. Jelentés a Szolnok megyei Ügyészség munkájáról és feladatairól. Melléklet: jelentés; adatgyűjtemény; kiegészítő jelentés - 3. Jelentés a pártsajtó terjesztés helyzetéről. Melléklet: jelentés - 4. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 5. Szóbeli előterjesztések káderügyekben
párttitkárok értekezlete is, ahol az aratás-cséplés feladataival nem foglalkoztak. Ebből feltehető, hogy a gépállomásokon általában nem érzik, hogy mennyire a nyakukon van az aratás-cséplésre való felkészülés munkája is. Vegye határozatba a Megyebizottság, hogy az aratás-csépléssel kapcsolatos munkára a szakmai és politikai felkészülést meg kell gyorsitani és tudatosítani kell a pártszervezettel, gépállomással, hogy ez a munka nemsoká itt lesz ós alaposan időben készüljenek fel rá» A harmadik probléma a gyenge termelőszövetkezetek megsegítése. Azért nem megyj mert a gépállomási igazgatóság arra sem tesz megfelelő erőfeszítéseket, hogy a gyengébb gépállomásokat megerősítse. Ugyanazok a gépállomások mondhatnánk éveken keresztül gyengék, amik most is fel vannak vetve. Azt kell a gépállomások területén is kitűzni, ho b y olyan segítséget, olyan ellenőrzést adjanak a gépállomásoknak, hogy azok is megerősödjenek, mert ezek rendkívül zavarják a mezőgazdasági munkát, mindig problémák vannak velük, mindig lemaradnak. A gyenge termelőszövetkezetek megsegítésére a gépállomási igazgatóságot kötelezte a Földmivelésügyi Minisztérium. A pártszervezeteket is kötelezte a párt. Ezt a megyebizottság nevében konkrétan megmondtuk a gópállomási pártszervezeteknek. Egyéb területen is támogatva lennének és mégse megyünk előre, a gyenge termelőszövetkezetek visszahúzzák a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Ugy, hogyha valamikor,most a növényápolás idején volna lehetőség es alkalom, hogy a gyenge termelőszövetkezeteket, a gépállómás megsegítse, elsősorban a gépi növény ápolási munkában. Helyes, hogy a jászalsógyörgyi ^etőfi termelőszövetkezetbe a jászberényi gépállomás ki fog menni és bemutatja, hogy^ mit tud csinálni a kultivátorral, mert a termelőszövetkezetekben a*gépi müveléssel nem értettek egyet. Ehhez a módszerhez lehet és helyes másutt is folyamodni. Be kell bizonyítani, hogy tud a gépállomás segíteni, s nem kell azon törni a tsz-nek a fejét, hogy harmadába kiadja a kukoricát kapálni. A harmadik probléma az emberekkel való törődés, amiről sokat beszéltek az elvtársak, az újonnan lekerült szakemberekkel való törődés és általában az emberekkel való törődés kérdése. Általános tapasztalat az, hogy az agronómusok, akik uj munkakörbe kerültek, a gépállomáson nem kapnak megfelelő irányítást, támogatást és ellenőrzést munkájukban. Szakmai irányitást és szakmai ellenőrzést sem kapnak megfelelőt. S azok az instruálások, amelyek az agronómusok részére vannak, nem elég hatékonyak, hogy ezek az uj agronómusok és általában az agronómusok az újszerű munkájukban feltalálják magukat. Azok az agronómusok tudnak viszonylag jobban érvényesülni, jobban tudják végezni munkájukat, akik ezelőtt egy termelőszövetkezetben voltak. A gyenge segítés következtében a körzeti agronómusok nagyrésze, az uj agronómusok szinte általában nem találják fel magúkat, nem tudnak megfelelően dolgozni, nem tudnak a termelőszövetkezetekkel együtt dolgozni, nem tudják azt a módszert megkeresni, ahogy meg kell szervezni a munkát •• Olyan módszereket kell találni, hogy a megszokott lnstruáláson tul, vagy amellett, vagy ahelyett olyan tapasztalatcsere szerű dolgokat megszervezni, ahol tapasztalait, képzett agronómusok elmondják, hogy hogyan kell a munkákat megszervezni. 1 Itt van a növényápolással kapcsolatban a terület egyénekre való felosztása. Húzódoznak a termelőszövetkezetekben egy sor olyan
