MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. március 1. - 1954. április 12.
1954-04-12 - 1. A Szolnok Járási Pártbizottság jelentése az újjáválasztott pártvezetőségek munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Tájékoztató a március havi párttaggyűlésekről
Az egyszeri meglátással nem lehet a kiselejtezést elvégezni^ mert a jól tejelő tehén általában sovány, és rendelkezik olyan tulajdonságokkal, hogy hamarosan rá lehet mondani, hogy mehet a vágóhidre és itt követtük el mi is a hibát. A másik hiba, amelyet elkövettünk, hogy az állattenyésztés kérdését nem súlypontként kezeltük, és a végrehajtóbizottság sem súlypontként foglalkozott vele, mint ahogy kellett volna pl. 5 Hónapja nem is tárgyalta az állattenyésztés kérdését. Hozzájárult még az, hogy az állattenyésztési %azgatóság megalakult és ugy voltunk vele, hogy végzi a dolgokat és közben pedig meglepetések értek bennünket. Vannak még olyan kérdések, amelyekről nea feledkezhetünk meg, a meglévő apaállatok kezelése, takarmányozása és ennek kihatása ugy jelentkezik, hogy az anyaállatok ondó megtermékenyítése 5o %-kát sem éri el, A szarvasmarha megtermékenyítésénél nagy 1 szerepet játszik a korpa. Rengeteg olyan probléma van, amelyek érdekében nekünk igen gyorsan ' intézkedni kell. Ugy gondolom, hogy a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága érvényt kell hogy szerezzen a 2/1954 sz. utasításának a selejtezés kérdésével kapcsolatban. N em szabad aegengednij hint Kunmártonban, hogy a foállattenyésztő helyett Tsz. szervezőt küldtek ki a selejtezéshez és 26 egészséges borjut kiselejteztek és levágták és továbbtenyésztésre alkalmas lett volna. A kiselejtezés a húsellátás nagy problémája ellenére is nem szabad nekünk ebben a kérdésben engedni olyan tekintetben, hogy az az állattenyésztés rovására menne. Hangsúlyozom, hogy érzem a fontosságát az egyik kérdésnek ugy, mint a másiknak, de ugy érzem, hogy bizonyos fokú oportunizmus volt a mi. magatartásunkban, hogy engedtünk a kiselejtezésnél akkor, amikor nem lett-fölnalszabad. Az apaállatok kérdésével kapcsolatban olyan előterjesztést kellene tenni, hogy ezeknek a gondozását, továbbtartását, ahol legeltetési bizottságok vannak, adjuk át. Régi tapasztalat és ugy látjuk most is, hogy jobb kezekben lennének mint jelenleg vannak. A jelenlegi apa-^ állatgondozóknak nincs gazdájuk. A községi tanács volna, de a községi tanácsoknak nagy az elfoglaltságuk és a legeltetési bizottságok jobban érdekeltek e tekintetben és jobban is vigyáznak rá. Arra is vigyázni kell és irányt kell venni, hogy megfelelő számban tenyésszenek ki apaállat utánpótlást. Ezeket a problémákat, nehézságeket meg kellene tárgyalni megyei, vag£ járási szinten, ahol termelési bizottságok állategységének a vezetői résztvennének. Szükséges, hogy a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és az Állattenyésztési Igazgatóság együtt dolgozzon. A káderek kérdésével kapcsolatban az az álláspont amely a kihelyezett agronómusoknál történt nem egészen egészséges. Ugy akarjuk megoldani ezt a kérdést, hogy nagyobb termelőszövetkezetekbe L.2oo-1.5oo holdra egy agronómust adunk, aki összefogja az állattenyésztést és a növénytermelést is. Ezzel is lehetőséget tudnánk adni a problémák felszámolásának az érdekében. Az állatok takarmányozásának a lehetősége még nincs 1 , mindenütt feltárva. Az elvtársak is tettek javaslatot üres tanyák és különböző lehetőségek feltárása, de emellett igen fontosnak tartom azt, hogy ne olyan számokat hozzunk és nem olyan célkitűzéseket határozzunk magunk elé, amely a takarmánybázisunk szük keresztmetszete következtében nem elérhető. Be kell látni, hogy idegen területről, drága pénzen hozott takarmánynye.1 az állattenyésztést bizony megfelelő mértékben nem tudjuk előre vinni, nem tudjuk fejleszteni.
