MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. május 25. - 1953. július 20.
1953-07-20 - 1. Jelentés a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban kialakult hangulatról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 2. Jelentés a cséplés és gabona begyűjtés helyzetéről, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Melléklet: határozat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat az 5 hónapos pártiskolát végzettek elosztására - 6. Szóbeli javaslat a 3 és az 5 hónapos pártiskola szeminárium vezetőire - 7. Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére
I. MB. jelentés a gazdaságpolitikánkk al kapcsplatos hangulatról és a további feladatokról. Dávid elvtárs összefoglalója: Bz a jelentés a többitől eltérően, az egyik legjobb jelentés és ebben egyezik a véleményem a Tóth elvtárséval. Kiss elvtárs felvetése a jelentéssel kapcsolatban helytelen. Ez abból adódik, hogy Kiss elvtárs magának azt a ^ogot formálta, hogy a jelentést megbírálja anélkül, hogy a tényleges helyzetet ismerte volna. Ezért volt olyan megállapítása, hogy a jelentós az ellenség erejének túlértékelése és a saját erőnk lebecsülése. Ennek a kérdésnek döntő bizonyítéka Rákosi elvtárs beszéde. Miért volt szükséges, hogy Rákosi elvtárs beszéljen? Miért kellett Rákosi elvtársnak az ellentámadást bejelenteni? Azért, mert Nagy Imre elvtárs beszéde után az ellenség talpraugrott, erejét megsokszorozta és ebben a helyzetben mi is ingadoztunk, ingadoztak pártszervezeteink, párttagjaink és maguk a vezetők is. Ezzel kapcsolatban a jelentés megállapítását kell idézni: " Rákosi elvtárs beszédét a dolgozók áagy érdeklődéssel várták. A beszéd sok kérdést tisztázott és Rákosi elvtárs beszéde a tömegek között nagy bizakodást váltott ki. A feszültség, a bizonytalanság megszűnt, magabiztosabbak, határozottabbak lettek párttagjaink." Rákosi elvtárs beszéde után a feszültség, a bizonytalanság teljes egészében nem szűnt meg, változatlanul bizonyos mértékig fennállnak. Helytelen lenne persze az a tapasztalat és ezt a kérdést húzta alá Hegedűs András elvtárs is - hogy van egy olyan jelenség, veszély, hogy megszépítjük a helyzetet. Nem merünk szembenézni a tényleges helyzettel, nem ismerjük a dolgozók tényleges hangulatát és véleményét, hogy még mindig szűk körből meritjük tapasztalatainkat. A párttagság véleményét közöljük, de a munkásosztály és a dolgozó parasztság köréből szerzett tapasztalataink sokszor nem reálisak, megszépítjük a valóságot. Ez feltétlenül hiba. Éppen ezért szükséges, hogy a Megyebizottság olyan álláspontot alakitson ki, hogy a vezetőknek, a pártaktivistáknak a tömegek közé kell menni, hogy az egyéni és a csoportos agitáció a dolgozók széles tömegei között folyjék és itt szerezzenek tapasztalatokat a dolgozók hangulatáról, tisztázzanak kérdéseket és foglaljanak határozott állást bizonyos dolgokban. Fontos tehát, hogy azt a kérdést húzták alá a jelentésben és a javaslatban, hogy az egész pártmunka egyik legfontosabb és egyik legdöntőbb része: a dolgozó tömegek között végzendő politikai munka. Ilyen szempontból helyes amit Kiss elvtárs felvetett, hogy konkretizálni kell a népnevelők politikai felkészítésének módját, azt, hogy milyen érvekkel, elvi útmutatással, milyen szervezett folyamatos intézkedésekkel fogjuk valóraváltani az uj kormányprogramot. Ez azért is fontos, mert sokszor bizonytalan elvi vitákat folytatunk ós nem látunk eléggé világosan bár teszünk formális nyilatkozatot - a tsz. az egyénileg dolgozó paraszt kérdésében, a szocializmus építésének vagy gazdaságpolitikánk kérdésében. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban szuk körön belül folytak viták ugyanakkor kint a dolgozók széles tömegei között pedig az ellenség nagyon ügyesen ós gyorsan igyekezett félremagyarázni a rendeletet és igyekezett a dolgozó