MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. január 5. - 1953. március 9.

1953-01-05 - 1. Jelentés az alapfokú oktatás propagandista szeminárium vezetői és propagandistáinak munkájáról - 2. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a fejlesztés feladatairól. Melléklet: jelentés; határozat - 3. Jelentés a mezőgazdasági szakoktatás helyzetéről. Melléklet: jelentés - 4. Szóbeli jelentés a tagkönyvkiosztó taggyűlések tapasztalatairól - 5. Fegyelmi és kizárási ügyek elbírálása - 6. Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság január 12-i ülésének napirendjére

Hiba volt az is

9 hogy az ősz folyamán belépett dolgozóparasztok lágyrésze nen lett bekapcsolja a tss

g munkájába ez is nagy-mért ékben hozzájárult a betakarítás és a vetéssel kapcsolatos lemaradáshoz, A tsz,ek a fejlesztés utánis általában a régi tagokra támaszkodtak nem Igyekeztek bevonni-az uj tagokat, / Kunmadaras Kossuth, és Tiszafcárkony Petőfi tsz.-ek,/ A Központi Vezetáség határozata alapján a téli hónapokban nazyobb arányú fejlesztést, csak azokban a községekben lehet előirányozni, amelyekben a meglévő tsz-ek jó eredményt értek el. Ennek alapján súlyponti községek a megyében öcsöd

? Fegyvernek. I"jábóhalaaj Jánoshlda, ás Rákóciujfalu„ Jó előkészítőssel számításban phot jászapáti község. Ezekben a községekben általában naponta vannak btköpések « Pl. Fegyver— neken az utóbbi két hét alatt többmint j5o dolgozóparaszt lépett be a Kossuth tsz.-ben, vagy Jánoshidán naponta lo-12 belépő van, A

lattyán községben az elmúlt hónap alatt 4 uj csoport alakult. A megyében az utóbbi hónap alatt 24o család lépett bo

0 - Ezek az eredmények azt mutatják, hogy azokban a községekben, ahol a tsz.-ek jó eredményt értek el és az elért eredményeket a dolgozop^Dosztok között ismertettik vonzó hatással vannak a dolgozóparasztokra. A téli fejlesztés előkészítésében már mutatkozik komoly-lemaradás, pártbizottságok és tanácsok nem készítik kellő alapossággal

f politikailag elő a fejlsztésre kijelölt községeket. Pl, Öcsödön összehívtak népnevelő értekezlete 12o személyt, ebből 4o volt tsz, tag 5o egyénileg dolgozóparasztn a többi különböző szervektől voltak. Egy hetes agitációnak eredménye képpen mindössze 5 egyéni dolgozóparaszt lépett be a Szabadsá? tsz*-ben« Nem nézték meg hogy hány párttag és tanács tag von d földdel rendelkező, mely nem tsz

a tag, nem tisztázták a tsz.-ek és általában a vezetőszervek feladatát. Helyesen foglalkozik ^egyvernekkel a törökmiklósi járási Pártbizottság, a községben mezőgazdasági szakelőadásokat szerveznek az egyéni dolgozók részére ott ismertetik a tsz-ek elért eredményeit és az agrotechnikai eljárások jelentőségét<» Jellemző a Pártbizottságok munkájára, hogy nincsennek kidolgozva helyi konkrét agitációs érvek, mely a tsz

e-ek elért eredményeit tükrözné nem válogatják ki a legjobb ' agitátorokat a tsz.-ékből. Tömeges agitáció folyik a legtöbb helyen, jó lehet olyan tsz. tagok is be vannak vonva, akik nem alkalmasak agitációs munkára, A hiányosság még nagyobb mértékben mutatkozik meg a tanácsok munkájában, Pl. a jászapáti járási tanács non tudja, hogy Hány tanács tag tsz. tag, vagy a jászberényi tor. ács mé

ö be sem kapcsolódott a tsz, fejlesztésben, nem adott a községi-tooácsoknak segitséget azokban a köz-