MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. december 1. - 1952. december 29.
1952-12-08 - 1. Javaslat a Központi Vezetőség 1952. nov. 29-i - a népgazdaság helyzetére vonatkozó - határozatának végrehajtására. Melléklet: javaslat - 2. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének fegyelmi ügye, szóbeli előterjesztés alapján - 3. Jelentés a megye felső és középfokú oktatásának helyzetéről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat; határozat - 4. Szóbeli jelentés a mezőgazdasági munkák helyzetéről - 5. Szóbeli javaslat a dec. 15-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére
Az=egyetem II.évfolyamának.tanulmányi gyengeségéhezi az előadó leváltása meglehetősen későn történt, ezért az elektrotechnikában igen lemaradtak a hallgatók. A kedvtelenaég azután a többi tan tárgyadra ia kihatott. A fásodévea hallgatókat kilonboz£ egyetemektől kaptuk, oa először nagy perspektívát kell nekik adni a mérnöki azak iránt, ezt viszont e^y ^j.o»it elhanyagoltuk, még mindössze egy előadást kaptak az ötéves tervről. Az érdeklődés ^egnyil vánult, mert a hallgatóit 4o'»-a jelent meg az előadáson. Hogy a tan azeniélxzet hiányán segítsünk,, a II Ívesekből állitottunk oe ahallgatókat az első évesekhez, és ugy azerveztünk csoportos tanulásodat. De ezt nem sokára gazdasági kérdések miatt kénytelen voltank leéliitani. A niányzás 1,7 - 4,b i» Közot mozog, ^ost azonoan, nogy ülürgebw lett, emelkedett a hiányzás betegség következtében.. Az ellenőrzés formái: írásbeli, csoportos tanulás, konzultáció,tanuló pár tanul as , ea a referálások. Az első evesek mnem annyira a ta nuiással, mmt inkáoc a r- jzzal vannak lekötve. A tanulópártok munkája kielégítő, mert a tanaszékek megtalálták ennek ellenőrző formáját. Pl. ha egy tanuló rossz'-l felel, akKor a tanuló pár|át is felelősségre vonják. A fegyelmetlenség megnyilvánul főleg a szakértségis hallgatóknál. Ami réazben értnetö, mert az egyetem re^yelme szigoruuu, és ezért a í'egyelmiaek 42 %-a szakérteaégis. A c s elvtára: kétségtelen, nogy vannak objektív nehe.éaégek, de ezeket le kell győznünk, minden rendelkiaésünjtre álló sszicözzel. Az egyetem szervezeti felépítésében az a re•idelkezés, amelyet ftVfli f ig adtam ki, a : p.t célozza, iiogy a sokrétű egyetemi munka uiigcszláara kerüljön, a dékány elvtára egy terültért legyen faléioa. Ez azonoan nem jelentheti azt, hogy a vezetés feloldódjon. Az egyetem vezetője tartózkodjon az ejthetem székhelyén és segítse, ellenőrizze az egyetemi munkát. A neveléssé! kapcsolatban: A nevelés aa^yrésze azt ia jelenti, nogy az oktató tanárok hogyan tanítanak. A xx műszaki tárgyú tudó hányok oktatásaoan még sok a z iaealízmus. A szaktárgyak program ját alapoaan össze keli állítani, a marxizmus-leniniZÚIUS szempontjáooi. Igy kelL a naligatók fele vinni, aer.t ez ne Vél a hazafiság ra, és mindaz, ami kor aamuiatjuk nekiic a Szovjetunió eredményeit. 2z nem konnyüísladat, lu^kos a* oktató személyzet lágyrésze ré_i szakember éa azok nem ismerik a marxi. Zmus-leninizfflust. Ezért a pártnak nagyban 3egitséget kell adnia az agyetem munkájához. A pártszervezet kérdéséről: Iz egyetemi pártszervezet feladata mozgósítani a jó tanulásra, a "Tanuld meg még na, amit ma előadtak!" mozgalom irányítása. Ugy nevelje a hallgatókat, ho^y tudják, a tanulás a saoeializmus áípitéae. De azok a nézeteltérése, amelyek az egyetem pártititkára ás aékánys között fennállottak, nem járulnak hozzá a tanulási fegyelem iueg3ziláráitásához. A Városi Pártbizottság nem támogatja kellően az egyete^ mttttkáját, nem nyújt kézzelfogható segítséget. A. párttitkár elvtárs panaszkodik, hogy a aok megbeszélés elvonja őt a tanulástól, ás előadók ia panaszkodtak, hogy a párttitkár nem mutat jó példát az egyetem vezetői éa hallgatóinak. Javasolom, hogy vegyük két alapszsrvesetkbe az egyetem pártszervezetét, é3 legyen egy alapsz rvezet a hallgatók, éa egy pedig a ne velőknek.
