MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. december 1. - 1952. december 29.

1952-12-01 - 1. Jelentés a munkavédelem és az egészségvédelem területén végzett szakszervezeti munkáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat; kiegészítés - 2. Szóbeli tájékoztató a kisújszállási városi pártbizottság munkájáról a vezetésben tapasztalható fogyatékosságról - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Jelentés a termelőszövetkezeti városok oktatási munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Jelentés a 3 hónapos Szolnok megyei pártiskola munkájáról. Melléklet: jelentés - 6. Szóbeli javaslat 5 hónapos pártiskolai hallgatókra - 7. Szóbeli javaslat a dec. 8-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

az elvtársak. IDz adódik abból a munkamódszerből amelyet az elvtársak elmondottak, az ahogyan a MB. Agit.-osztályának oktatási alosztálya dolgozott. A másik dolog: ahhoz, hogy az MB. Agit.-osztálya és általában az Agit osztályok ténylegesen fordulhassanak is az oktatás ideológiai és módszertani irányítása felé, -.nagyobb segitseget kell hogy kapjanak a többi osztályoktól szervezeti téren, itt is és a járási, városi pártbizottságoknál is. Maga a határozati javaslat, ami a jelentéshez kapcsolódik ez is olyan, nogy nem biztosítja azt, hogy ténylegesen megjavul az oktatás a tsz. városokban. Olyan kérdéseket vet fel, ami nem tartalmazza a megoldást, azt, hogy ténylegesen hogyan valósit jak ,meg az elvtársak. Itt van pl. az a kérdés, hogy pártbizottságaink tegyék az oktatás elvi és politikai irányítását a pártbizottság egészének kollektív feladatává, gzzel legfeljebb azt érhetjük el, hogy ezzel a pártbizottság titkára elfogja mondani az alapszervezeti vezetőségeknek, de ebből aztán ténylegesen nem lesz semmi. Ott fogunk taftani, hogy megint megtárgyalják az oktatást és megint nem megyünk előbbre,' Felvetnek az elvtársak olyan kérdéseket, amelyeket már régen meg kellett volna csinálni, A Titkárság december 17-i határozata megállapította, hogy az MB. Agit.-prop.-osztálya és a párt és tömegszerveze^i osztály közösen vizsgálják felül a megyében legfőbben dolgozó területet ás az ott szerzett tapasztalatokat terjesszek el a többi területen. Áz lénye,gáben nem történt meg és most az elvtársak újra javasolják és megint nem konkrétan vetik fel, hogy mikor fogják megvizsgálni, hol fogják megvizsgálni, hogyan fogják az ott szerzett tapasztalatokat elterjeszteni. A határozati javaslatban szerepel olyen kérdés, ami nem egészen egyezik a K.V. legutóbbi levelével, melyet a KIK. kongresszussal kapcsolatban küldött a pártbizottságokhoz, A K.V, levele azt mondja, hogy az alsóbb fokú pártoktatás propagandista és káderképző tanfolyamok legjobb hallgatói tartsanak a kongresszusi anyagból kisgyüléseket,Itt az elvtársak azt javasolják, hogy a politikai iskola minden hallgatója tartson kísgyülást, Mzek az elvtársak nem értik annyira a kongreszszusi anyagot, hogy ők ebből kisgyüléseket tarthatnának. Sokszor volt már szó az oktatás és egyéb területek összefüggéséről, mn szeretném felvetni, hogy a propagandisták elég tekintélyes részénél tapasztalható opportunizmus, ami a legkülönbözőbb formában nyilvánul meg, ügyrészt ugy, hogy " a prop.szemináriumra ilyen sáros időben a tanyáról nem lehet bejárni és hogy a Párt nem is kívánja ezt", másrészt a párt előtt álló feladatok végrehajtásánál mutatkoznak meg az opportunista megnyilvánulások, mezőtúron pl. a propagandista értekezleten a propagandisták egy kivételével mind elmondották, hogy a pártoktatást addig nem lehet megjavítani.' amig a zárszámadást el nem intézték. A propagandisták között az egyik hangadó tsz. titkár volt, aki ezt az elméletet a többiek 'számára is elmondotta. A pártbizottságok nem lépnek fel ez ellen az opportunizmus ellen. Ha a propagandisták igy fogják fel a pártelőtt álló feladatokat, nyilvánvaló, hogy hasonló szellemben tanítják a hallgatókat is. A helyett, hogy a zárszámadás kérdését ugy fognák meg maguk a propagandisták, hogy ez elősegítse a betakarítást, a helyett azt érik el ezzel az állásponttal, hogy hátráltatják a betakarítás gyors befejezését. A pártbizottságsk* nak egy-egy ilyen kérdés mennyire nem tűnik fel, azt mutatja az agit. prop.titkár elvtárs példája, aki végig hallgatta az értekezletet ás nem tünt fel neki, hogy csinálni kellene valamit. Amit a Szarvas elvtárs felvetett, hogy a pártoktatáson keresztül fel kell jönni azoknak a kérdéseknek, ami a párttagságot foglalkoztatja, fel kell jönni, hogy milyen véleménnyel vannak a pártoktatásról, uz fel is jön, csak az a baj, hogy fel sem tűnik egy városi agit.-titkárnak ilyen kérdés. M*8 *&í tanítani az elvtársaSat arra, hogy a