MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. szeptember 15. - 1952. október 20.
1952-09-15 - 1. Szóbeli jelentés a békekölcsön jegyzést tárgyaló járási-városi és alapszervezeti titkári értekezletek tapasztalatairól - 2. Jelentés a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa és a szakszervezeti bizalmik munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Jelentés az Állami Mezőgazdasági Gépállomások Politikai Osztálya, őszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléséről. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a tagkönyvcsere előkészítésének helyzetéről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Bejelentés pártalapszervezet alakulásáról - 6. Szóbeli javaslat a pártfunkcionáriusok állami oktatásba való bevonására - 7. Javaslat az elméleti tanácsadók tagjaira és a pártmunkás könyvtárak vezetőire. Melléklet: javaslat - 8. Fegyelmi ügyek megtárgyalása
támaszt a Párt. Itt arról van szó, hogy elsői ek jegyezni és példamutatóan jegyezni. Ezt pedig meg kell szervezni. Azt láttuk, hogy az nincs benne a tervben, hogy aszakszervezeti titkárokat, az üzemi bizottsági titkárokat hogyai. fogjuk bevonni a munkába. Hogyan fogjuk feladatukká tenni, hogy szakszervezeti funkcionáriusok példás jegyzését biztositsák. Nincs az konkréten felvetve, hogy ki fogja biztosítani, hogy ott lenn a területen a tsz. elnök, az igazgatóság tagjai, a brigávezetők, apárttitkárok, a pártbizalmiak első órában való jegyzését hogya kell biztositani és ki felelős azért. Ha csak felvetjük, akkor lesznek olyan tsz. elnökök, hogy "én nem jegyzek, mefct nincs miből jegyezni"• Ez egy rendkivül fontos dolog. Utána jön rá a pártbizottságo, hogy azért nem megy a jegyzés, mert vagy az elnök, vagy a brigádvezető, vagy a tanácstitkár azt mondfa, hogy ő nem jegyez még, megvárja a végét, vagyő nem tud jegyezni csak loo, vagy 2oo forintot. Erre nagy gondot kell £ rditani. Helyesnek tartom, hogy a községi titkár 22-én vagy 23én illessze be programmba, hogy a község legjobb vezető kádereit magához behivatja és tisztázzák, hogy hogyan fognak példásan jegyezni. Ezért a párttitkár legyen felelés, hogy ne csúszhasson ki senki, hogy ott 25-én reggel minden közsági vezető példása, magabiztosan jegyezzen le. X másik kérdés, amit fel kell vetM, amiről még nem sokat beszéltünk, de arról van szó, hogy a békekölcsön jegyzésnek serkenteni kell a termelést, a tervfeladatokat, a begyűjtést és nincs ez a dolog kellően összekötve. Aki teljesiti a begyűjtést és a szabadpiacra viheti az áruját, az könnyebben jegyez magában békekölcsönt, az az üzemi munkás, aki normáját túlteljesíti,az könnyebben tud jegyezni. A békekölcsön jegyzést nem elválasztani, hanem konkretizálni kell a vetéssel, kukoriczabeadássá. A békekölcsönjegyzésnek magasabb termelésre kell serkentenie* Az a pártbizottság, amely csak a béke ölesönjegyzésről beszel, de nem beszél a veté; határidőre való teljesítéséről, a sertésbe- x gyűjtésről, aharmadik negyedévi tervről, az i.em jól viszi a békekölcsön jegyz és munkáját* Tehát szorosan össze kell kötni. Ahol jól megfogják a békekölcsönjegyz ést, az előmozdítja az előttünk álló termelési feladatokatis, amely szintén nekünk egy ragy komoly feladatinak. Erre feltétlenül vigyázni kell. A másik dolog, amiről szó volt, de én javasolom, hogy feltétlenpi a figyelem a mezőgazdaság szocialista szektoraira terelődjön. Ott fognak bennünket meglepetések érni* Elsősorban a tsz-ek vonalán, tehát a tsz. községeknél, tsz. városoknál. Helyes, ha a tanács mezőgazdasági és a mi mezőgazdssági osztályunk törődjön azzal, ogy ez a probléma komoly formában legyen felvetve. Vigyáuni kell arra, hogy az államigazdaságok, gépállomások is példásan jegyezzenek. A mezőgazdaság szocialista szektorai mutassanak példát, az egyénileg dolgozó parasztoknak. Ezt meg kell seervezni* Ha ezek nem fognak példát mutatni, akkor az egész egyéni jegyzésünk veszély en van. Fogják meg a kérdést* Erre a Kérdésre nekünk vigyáznunk kell. A másik dolog, ho ö y bár az előkészítés idejét sem használtuk eléggé ki és ebber. a szakaszban is vannak hiányo sságok, I ehát f o—
