MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. július 14. - 1952. augusztus 4.
1952-07-14 - 1. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 2. Szóbeli javaslat a Jászfényszarui és a karcagi Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet pártszervezete megalakulásának engedélyezésére - 3. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól és a további feladatokról - 4. Jelentés az üzemi kollektív szerződés megkötéséről, a munkások egészségügyi helyzetéről és a munkásvédelemről. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés az 1952/53 évi pártoktatás előkészítéséről, javaslat a propagandistákra. Melléklet: jelentés; javaslat - 6. Szóbeli javaslat a júl. 21-i és a júl. 28-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére
Milyen legyen ez az ütem ? Szt az ütemet, a fejlődésnek fokozódó ütemét azt hiszem igy megszabni, hogy 24.000 hold és 3.000 család, ez nem kielégitő és nem helyes. Különösen akkor, ha nem tisztázzuk elég alaposan, hogy arról van szó: ha mi előre akarunk menni feltótlenül kell bizonyos számokkal dolgozni, hogy rövid idő alatt nekünk kb. ilyen mértékben kell előbbre gubni. Ennél a kérdésnél az a fontos, hogy nekünk az adott fejlődés es az adott eredmények alapján, annak alapján hogy milyen politikai fejlődés ment végbe a falun, ennek alapján maximálisan kell tudni előre haladnunk. Ez a kérdés azonban nem egyformakor, például Kunsztmártoni, jászapáti, vagy jászberényi viszonylatban. Helyes tehát azt meghatározni, hogy rövid idő alatt ffárxmEra olyan jó munkát kell nekünk végezni, hogy most már megyénk mezőgazdaságának aránya elérje az 50 $-ot, illetve kn± azt túlhaladja. Az adott lehetőségek kihasználásával kell éÉrni az 50 %-ot. Ezen belül helyes egyes járásokban ugyancsak konkrétan előirányozni a százalékos emelkedést. De mi ilyen kerek számokkal, amelyet az előbb emiitettem, ne dolgozzunk. De ne dolgozzunk azzal sem, ami nincs eléggé átgondolva, amikor 400, vagy 600 családról beszélünk. Mert ha mi magában a Kunsztmártoni jpcr. községben a feltételeket alaposan megteremtjük, magában a községben 600 családnál több az eredmény. Ha ehhez hozzá veszem hogy a Jászberényi járásban milyen nagy mértékben vagyunk elmaradva es milyen komoly fejlődési lehetőség van éppen Jánoshidán, vagy Jászárokszálláson, vagy Jászjákóhalman, Már magának a 2 járásnak várható eredményei könnyen tul JááadOK is fejlődhetik a 3,000 családot. Tehát számszerűleg csak bizonyos előirányzatot megadni és az adott politikai fejlődés, az adott megszilárdítás eredményei alapján a maximális lehetőségeket biztositani, A másik dolog, amely e a jelentés felvet, hogy a közeli napok egyik soronléyő legfontosabb kérdése; ezeken a területeken ahot részleges és általános tagositásra az előfeltételek megvannak és a még iovábbi feltételek megteremtéséért meginditjuk a harcot, hogy ezekben a községekben az egyik legfontosabb dolog a Párt részéről, a termelőszövetkezet, tömegszervezeteink részéről, egyrészt a példamutatás, a párttagok^ vezetők példamutatásának biztosítása, másrészt azokban a községekben különös figyelemmel foglalkozzunk és épitsük ki az egyénileg dolgozó parasztokkal a rendszeres kapcsolatot. Itt szervezett kapcsolatra gondolunk, hogy köztük follyon -rendszeresen a népnevelő munka, haziagitáció folyék. Törekedjünk a sajtóval, a Szabad Nép, a Szabad Föld, Néplap szervezésével, filmekkel, kulturelőadások stb, keresztül az egyénileg dolgozó parasztok közé hatoljon be a politikai felvilágosítás. Ezen a területen ismertessük a nagyüzemi gazdálkodás konkrét helyi eredményeit. Ezeken a helyeken különösen törekedjünk arra, hogy a júliusi taggyűléseken a legjobb egyénileg dolgozó parasztokat vegyük fel tagjelöltnek, tagnak a Partba, A DISZ a legjobb egyénileg dolgozó parasztfiatalok beszervezésére vegye az irányt. Erősitse meg ezekből a fiatalokból a Hisz szervezeteket. A Disz erősitse meg ezekben y községekben a gépállomás, az állami gazdaság}, term.szövetkezet Disz szerve ze te it| ! Nagyon fontos kérdés, hogy szervezett ervszerü munkával kiépitsük, megvalósítsuk az egyénileg dolgozó parasztokkal való foglalkozás kérdését,A másik kérdés az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek viszonyának a kérdése:
