MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. január 3. - 1952. február 12.
1952-01-29 - 1. Fegyelmi ügyek megtárgyalása, a Fegyelmi Bizottság előterjesztése alapján - 2. Jelentés a tagosítás előkészítéséről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a pártoktatás helyzetéről, javaslat a további feladatokra. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a pártcsoportok átszervezéséről, a pártbizalmik munkájának megjavításáról. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés az 1952-es tervév feladatairól Szolnok megyében. Melléklet: jelentés
ugyancsak lemaradás mutatkozik ozon a túron a többi üzemeinknél is. A gépok a munkaerők jó kihasználásához naoybon hozzájárni a szocialista uunkavorseny, a sztahanovista mozgalom kiszélesítése. 2. / A fegyelem megszilárdítása , a munkafegyelem, bérfegyelem, tervf egyele-e megszilárdítása, amely toron még komoly hiányos ágok vannak, a munkafegyelem hiányát mutatja az is, hogy üzemeinkbon igon magas az igazolatlanul távollevők és későn jövők száma. Pl. a £2-es Iröezt vállalatnál 3.225 igazolatlan munkanap kiesés volt 1951-ben amely idő alatt 4 drb. modern ké szobis osaládi házat lehetett volna felépiteni. Vagy pl. a Járműjavítóban nhol 15oo munkanapkies ós volt amiből 40 drb. vausi teherkocsiénagy javítást lehetett volna elvégezni, de hasonló kiesések voltak a többi üzemekben is. A bérfegyelem terén is vannak .lazaságok, amelyek bőrcsalás okra adnak alkalmat, ez több üzouben is megmutatkozik, amely legtöbb esetben abból szár mazik, hogy a műszakiak nem ellenőrzik megfelelően a nunka átvételét. Pl. a Tószegi Gyárépltkezesnél Hadits novü művezető nem ellenőrizte az egyik birkád munkáját, hogy elvégezte e azt, és a aunkautalványt ugy irta alá. A későbbi ellenőrzés során kiderült, hogy a nunka nem is lett elvégzeveDo hasonló esetek a Járműjavítóban is és a többi üzemekbon is előfordulnak A tapasztalat az, hogy a műszakiak nem harcolnak eléggé, még most sem a fegyelem megszilárdításáért, amelyet népszorütlon feladntnak tartanak, nem érzik azt, hogy a terv toljositóséért a fegyelem megszilárdításáért elsősorban ők a felelősök. Pl. a Szolnoki Fűtőháznál Szálai József fűtő, hánya munkájáért megbüntette Arnoldfalvi Andor ifiőmérnök, mikor azonban a fütc re lámáit a büntetés miatt a főmérnök nem mutatott rá arra, hogy megérdemli a büntetést, hanem arra hivatkozott, hogy ő csak a főnök utasítás . ra büntette meg. Ellenőrizni koll és harcolni kell azért, hogy a műszakiak a hanyag lógós és igazolatlan mulasztók :al szemben alkalmazzák a fegyelmi rendszabályokat, és azokat a műszakiakat, akik ezt nem hajtják végre felelősség-, ro kell vonni. Ezen a téren a vezetők bizonyos mértékben nálunk is elmaradtak a dolgozok mögött. Ugyanis Rákosi elvtárs megállapította, hogy az öntudatos dolgozók követelik a lógós-haryag/ munkások megbüntetését, amely azt mutatja, hogy kezö az öntudatos szocialista fegyelem kialakulni, ez a jelenség a mi üzemeinkben is megmutatkozik, amit azonban még tovább kell fejleszteni. 3. / munkaerős z ükségle t t ervszerű biztositása. I.on fonios az 1952-es terv'teljesites" érdelöélöen, ha megnézzük megyénkben ezt a kérdést, akkor a azt tapasztaljuk, hogy 1951-ben komoly nehézségeink voltak ezen a téren. Különösen az Építőiparban, Ugyanakkor azonban az adminisztratív és kisegü tő apparátus létszáma nagyon feldizzadt az üzemekben. Pl. a Szolnok-i Épületasztalos ipari vállalatnál 21 #-al több adminisztratív dolgozót alkalma tak, mint amennyi meg volt engedve. Ezeket a fizikai dolgozók béralapját ból fizették. Az üzemeink összesen 687 főkel több adminisztratív és ki-segittő alkalmazott foglalkotattak, mint a mi engedélyezve volt, oz nagy* ban hozzájárult a bérslaptullépéshoz is. Ezeket a fölösleges munkaerőket a termelés felé kell irányítani, ugyanakkor nagy gondot kell fórdia— ni a női munkaerők fokozottabb beállítására és szakmunkás képzésre. Az üzemek vezetői maguk felelősek elsősorban a munkaerő biztosításáért és ne várják azt, hogy ezt a munkát más végezze ol helyettük. 4»/ -Az önkö l tség csökk e nté s f Üzemeinkben erről nincs pontos kimutatás , ami azt jelenti, hogy nem kellő gondosággal és szigorral kezelték ezt a kérdést. A jövőben f .1 kell számolni ezt a hiányosságot és szigorúan mérni kell az önköltséget és teljesiteni az önköltség csökkentési t< vet, aminek feltétele az,- hogy az anyaggal szigorúan takarékoskodjunk, de agy, hogy az no menjen a minőség rovására. A munkaerő és termelőeszkö- " zök jó kihasználása, az ujjitő mozgalon nég fokozottabb felkarolása ós m ellenőrzés megjavitása igon döntő őzen a téren. *
