MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. január 3. - 1952. február 12.

1952-01-22 - 1. Fegyelmi ügyek megtárgyalása, a Fegyelmi Bizottság előterjesztése alapján - 2. Jelentés a megye értelmiségének helyzetéről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a 3 hónapos és a 4 hetes pártiskola munkájáról. Melléklet: jelentés; határozat - 4. Jelentés a bizalmas ügykezelési munkáról. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés a párttaggyűlések előkészítéséről, a tag-tagjelölt felvételről. Melléklet: jelentés - 6. Szóbeli jelentés Rákosi Mátyás 60. születésnapja tiszteletére indított munkaverseny és felajánlások helyzetéről - 7. A megyei pártbizottság 3 hónapos munkatervének megtárgyalása - 8. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 9. Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság jan. 29-i és a febr. 5-i ülésének napirendjére

R ét i elvt' r . Én azzal akarom kezdeni, hogy az értelmiség körében sokkal több felvilágosító munkát kellene végezni. Az értelmiség a marxista-leninista elmélet befogadására nem annyira alkalmas mint a munkásosztály, mert aki a polgári ideológiában nevelkedett tolitve van polgári nézetekkel*. Nézetem szerint a régi értelmiségnek eszébe kell juttatni, hogy a múltban milyen körülmények között élt, mert ez becsüliabbé teszi -számukra a népidemokráciát. Nem szabad lebecsülni az értelmiséget, de nem szabad túlbecsülni sem, mert annak súlyos következménye lehet, B o z-s i k elvtárs. ' Sztálin elvtárs azt mondta, hogy az értelmiségnek nehezebb megszerezni a marxi-lenini elméletet, mert önmagában le kell küzdeni a polgári idealizmust. De a ; tudj i tanulni és ha segitik különösen hamar meg tudja tanulni. A hozzászólások kihozták, hogy vannak tartalékaink különösen az alacsonyabb képzettségű értelmiségiek körében és ez a tartalék még sincs megfelelően kihasználva. Az értelmiség megbeosülésével kapcsolatban az a véleményem, hogy szóban eleget hangoztattuk, dc ez nem jutott el az értelmiségiekhoz. Tehát a hangsúly azon van, hogy a megbecsülés jusson az értelmiséghez, hogy érezze, hogy szükség van rá, hogy ő fontos a társadalom szamára. Meg kell találni azt a módszert, ami altünteti az uj és régi értelmiség közötti választóvonalat, hogy a régi értelmiség -zivesén adja át tapasztalatát Cs,uz uj értelmiség kérje a régiek segitoágét,. D r e x 1 e r elvtár... Szarvas elvtárs felvetette a kérdést, hogy milyen hiányosságokat észlelünk az értelmiség megbecsülése terén. A kórháznál nagy hiba volt az a kezdetben, hogy a Pártszervezet az üzemi bizottság teljes egészében a gépház dolgozóiból tevődött ki, később egy-két irodai alkalmabottat vettek fel. Kórházi személyzet ugy a Pártszervezetben, mint az üzemi bizottságban nem volt. Ez baloldali elhajlást hozott magával. A gyógyits jobban mozgalom és a munkaversen y kérdését a pártszervezet és az üzemi bizottság képtelen volt elvégezni, A hibát tetőzte az akkori titkár azzal, hogy a felülvizsgálásnál rajtam kivül minden orvost kizártak a Pártból. Amikor a titkárt leváltották és elfeávolitották akkor már nehéz volt a hibákat helyrehozni. Az orvosok között egyetlen egy párttag van. A Pártbizottság és a szakszervezet most már sokat foglalkozik a pártonkivüliekkel és a kizárt párttagokkal és részt vesznek a szakszervezeti munkában, «• gyógyits jobban mozgalomban. Az egészségügyi dolgozók mellett képviselve vannak az orvosok is a pártszervezetben és az ü.b.-ben is. Valóban tapasztalható^ hogy a regi értelmiség lebecsüli az uj értelmiséget. Ez a mult csökevény, mert a régi rendszerben, ha átadja a tapasztalatait akkor konkurenset tanított magának és akkor megoszlott a kereset. De ha nincs magánrendelés, akkor bizonyos mértékben fordulat áll beimért ha tanit másik orvost a kórházban akkor a saját magát tehermentesíti. Az uj generáció nem olyan mint amilyent mi vertünk. Ennek oka, hogy/az uj orvosok egyrésze még a felszabadulás előtt kezdte meg a tanulást.