MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1951. szeptember 18. - 1951. október 30.

1951-10-09 - 1. Jelentés a begyűjtés helyzetéről. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a mezőgazdasági munkák helyzetéről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat

papokat. Az biztos, hogy ezek a papok nem fognak természettudományos előadásokat tartani, nem fognak kommunistákká válni, az ő törekvésük hogy a vallás területén továbbra is kifejtsék a tevékenységüket s nem fognak a hittanóra ellen agitálni, a Titkárság határozata szerint továbbra is erősiteni kell a békepapok mozgalmát, azonban a tevékenységüket korlátoznunk kell a szószékre, A feladat: ezeket a papokat egyes kérdésekben nyiltállásfoglalásna bír­ni a szószéken. Beszéljenek a termelőszövetkezeti mozgalomról, a bé­kéről, az 5 éves tervről, Nyiltállásfoglalásra kell birni azokat a papokat is, akiknél ezt eddig még nem tudtuk elérni. Feladatunk: az egyházi reakciónak a megdöntése, szemben állicani aee— rta*-a-pa békepapokat azokkal, akik eddig még nem álltak ki nyiltan és nem álltak a demokrácia szolgálatába. Egyébként a papokra is vonat­kozik a törvény és azt velük is be kell tartani. Nem lehet megengedni azt, hogy bejelentés nélkül szervezzenek külömböző vallásos összejö­veteleket. Helyesen vetette fel a Kanyó elvtárs, hogy nemcsak a katolikus és re­formátus egyházi reakcióról van szó, hanem az evangélikus reakcióról és a szektans mozgalmakról is, amelyek az imperializmus^háburos ügy­nökei. Az utóbbi időben tapasztalható.ezeknek aszektáknak az elsza­porodása. Ezekkel szemben a leleplezés politikáját kell alkalmazni s súlyosabb esetekben büntető rendelkezést is lehet velük szemben alkal­mazni . A jelentés hiányossága, hogy nem foglalkozik*megfelelően az ifjúság kérdésével, amit a Bencze elvtárs is hiányolt. Az ifjúság nevelésével, az úttörő mozgalommal a Pártbizottságoknak a jövőben behatóbban kell fgglalkozni. Nem engedhető meg, különösen most, amikor a püspöki kar letette az esküt Kormányunk mellett, súlyos csapásokat mértünk az egy­házi reakcióra, különösen a Grősz peren keresztül, amely leleplezte az egyházi reakciót s ugyanakkor opportunizmus tapasztalható a sora­inkban, ugy vesszük, hogy most már nem fejt ki az egyházi reakció ko­moly kartevést, most már ők is a béke hivei s egyes párttagok, funk­cionáriusok beállnak a templomlátogatók sorába. Bár az ellenség döntő vereséget szenvedett és rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, amelyeknek a segitségével biztositani tudjuk, hogy az egyházi erőket mindjobban bevonjuk a békéért folyó harcba, de har­cot folytatunk a Vatikán ellen. Nyilvánvaló ilyen szempontból kell ne­künk ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Ha ezt a helyzetet alaposan értékeljük, akkor természetesen látjuk, hogy az egyházi reakció mi­lyen módszerekkel foglalkozik. Legalizálni akarj a magát ugy, mint a Mezőtúri békep a p, aki egyki volt a legnagyobb ellenségeinknek és kezd állást változtatni. De hogyha ő az álláspontját ugy akarja meg­változtatni, hogy nem a templomban beszél, hanem leigazoltatja magát a sportban és a gyerekek között, igy akarja a befolyását kiszélesíte­ni, ezt nem szabad megengedni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy az egyházi reakció az iskolán belül és az iskolán kivül a külömböző kulturális és sport téren akarja ki­szélesíteni a tömegbefoljrását. Tehát a Pártbizottságoknak és a helyi Tanácsoknak meg kell találni a módot ezek korlátozására^ és a temp­lomokon belül nyílt álláspontra kell leszűkíteni a munkájukat. Le kell szűkíteni és meg kell akadályozni helyes politikai módszerek­kel a templomon kivüli vallásos mozgalmakat is, mint pl, a bucsuk tar­tásé. r La, bevett szokás volt, hogy hétköznap tartották, megpróbáljuk áthelyezni munkaszüneti napra, ha évente 10 bucsut tartottak, vegyük le 5-re, ha 4 évenként volt bérmálás, akkor 4 évben egyszer kell meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom