MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 5. - 1950. április 25.
1950-01-05 - 1. Jelentés a Tiszai alsójárás, Karcag, Jászsági felsőjárás és Jászberény pártbizottságainak munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a megyei bizottság és a titkárság viszonyáról. Melléklet: jelentés
A közaégi pártvezetőségek összefonódása a Földműves Szövétkezettél és a közigazgatással itt ia megtalálható, azonban az összefonódás nagyobb mértékben a közigazgatással tapasztalható. Pl.Jánoshida,av gy Jászfényszara, ahola Pártvezetőség nagyobb része a közigazgatásban dolgozó elvtárskaból tevődik össze. De ez más községekben ia megtalálható, ha kisebb mértékben is.A JB. további munkájának megjavítását veszélyezteti az az álláspont,hogy a JB.próbál ja a hibákat elkenni és eltitkolni, nem veti fel azokat élesen Ez megnyilvánult,amikor a Bizottság beszélgetett a járási titkárral éa a tszc3k-kel kapcsolatosan a tszcs .-nél megalakult pártszervezetek jó munkájáról beszélt, holott a járás területén a t3zca.pártszervezetei a valóságban nem működnek.A kampányok után a kulákság elleni harcsán is tapasztalhatók lazaságok , a JB. munkajábm , vagyis elv nélküli hars. a kulákság ellen. Pl. jgánfls'(j-i J^^f'Vj bilákság ellen A harcot Ugy viszik. hOfgLa-JrnTiftéflj főj emlőnek, mTvéTT ^tora nincsen, szednek ös;ze _a_ kuláktól a réHzé re. Ugyanott a ^ggggTTnrt^l nftsti ót éa e^ yé bo butőr~darabokat követelnek a jegyző ré esz^eT-A^ JB. erői a kérdés'ol tuaott, ae a oizottsag kérdekzésére a "jírásl^titkár ezt nem vetette fel, csak később mondótta,amikor a bizottság ezt a hiányosságot fölvetette,hogy mondta nekik,hogy ne merjék megcsinálni. A megnézett területen a tszcsk. megalakulásában komoly fejlődés tapasztalható. Pl. aTiszai alaó járáaban,ahol a jáxfc 11 községéből,. 8 községben van 9 tszcs. A tszcs.k raegáakhlását döntően -elősegítette a K nszentmártonban jól sikerült tagoeitáa ás a Zalka Káté tszcs.nak a jó"munkája, amelyet a dolgozó parasztok állandóan figyelemmel késérnak.|A tszcsk. megalakulását a Tiszai alsó járásban nem a JB. szorgalmazta éa kezdeményezte,hanem inkább az áK-től kiküldött bizottság. A JB. a tzesk.megerősítését nem ugy kez li,mintegy szocialista jellegő szektort kellene. Pl. a járá3 9 tszcs, -je közül egy taggyűlésen sem vett réézt JB. tag. Kimennek ugyan a Jb.tagjai,érdeklődnek közvetve, vagy közvetlenül a tszcs.-ről, de azt helyszínen nem látogassák és a tszcs«#nél felmerülő problémákat nem tanulmányozzák és így a tsscsk-nek megfelelő irányítást adni nem tudnak.A bizottság a tiszaföldvári tszcs.-t megnézte, üzemi titkárral elbeszélgetve megállapította,hogy 1 éve működik a tszcs.,de még a JB.-tól atszcj taggyűlésén,vagy összejövetelén nem vettek részt. Ennél a tszca.-nél tapasztalható a csoportn belüli demok ácia semmibe vevése. A csoport régi elnökét kizárták a osoportból, aikaasztás miatt,ami helyes volt,de azon§ I ban nem volt helyes az,hogy az F M és a JB. közös átbeszélése után a taz elnöknek egy olyan elvtársat viTTek be, aki a tszes-hek nem is volt tagja. A csoport felháborodással fogadta kezdetben ennek a; elnöknek a beK^Jí&litáaé t. Az Pm.től kiküldött Hegedűs elvtársnő azt mondta,hogy azért í kellé csoporton kívüli elnököt a csoportba bevinni,mert a csoport tagjai között nincs alkalmas elnöknek, - holott a csoportban pártiakolát végzetelvtársak ia vannak.A tszcs, csoportok közül pl.Tiszasason olyan csoportot tááltunk,ahol a csoport tagjai többségben rokonságból tevődnek ki éa már most ugy beazél getnek a C3oport többi tagjai,hogy a K.Hajdu család ráerőszakolta akaratát a csoport többi tagjára,mert többségben vannak. Ennek következtébena csoporton belül lemorzsolódás mutatkozik.A Jászsági felső járásban a tszcak. megalakulásában szintén komoly fe>
