MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1949. szeptember 12. - 1949. december 30.

1949-11-25 - 1. A Tiszai középjárás munkatervének megtárgyalása, szóbeli előterjesztés alapján - 2. Szóbeli beszámoló a megyei pártsajtó kampányról - 3. Szóbeli jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok felülvizsgálatáról, az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről

Béért folytatott munkát nen lehet igy meghatározni, hogy pl* c-vel i elemül jük a tszcs, ^azuaságek azamnt*­azt iiiazea mélyebb ala^jj ia lehet ennek, hogy a juruul bizottság aunka­tervóből Kimaradt az ^1 K-val való foglalkoaáa, búr azt hiazem, hogy annak döntő jelent.,sé ét a jaráai blüottaat, min..en .bizonnyal értékeli. A tszcs, pártazer.uneteK nemereaitéaénel arról ia~, hogy N december líig renoazerbehozz .k" azonban hogy hogyan éa alt akarnak a tszcs pártszerve­zetek megjavít aa érdekében csinálni arról említés oincoen* '..l.'g r'szlatesen foglalkozik a m- k tart a tagjelölt és a tagfelvétel kérdésével* Azonban még mindig nea érvényesítik azokat a azoa±. ntokát, melyeket a legutóbr.i t.tkári értekezleten kaptak* Így pl* a tagjelöltek egyéni elbiraláaaenl kapcsolatosan arrdl ír, hogy a J3* egy tagja réazt vese az alapazervez :tben a tagjelölt elbírnia nál, holott a K.V. aata*e— zat világosan megnőneja, hogy a JU-ok minden e^yes tagjelöltet egy nileg kell hogy elbíráljanak, ^zt Tisza elvtáiv ia a legutóbbi ertekezletén aláhúzta, A tagjelölt "elvételeknél mutatkozó legnagyoDo hibák a kérdés acainisztártív aunfeként való kezelését, a munkatervben aem tudják Kikuazc Döini, igy van as, hogy a tagfelvételnél keretet szabtak meg xlezapüapökj és fegyvernek'községeknek. Jk. a, hogy előre 3«ámszerüen megszabjak, hogy 5-4 tagot vesznek /el, annél a munkánál is az egyéni elbírálás hiánya e feladat, B a aecha-xikua ódon való kezelése súlyon hibákra vesét.­Nem ertünk agyét a JJJ-nek azon Indokolásával sem, hogy " csak 3-4 tag felvétele nevclŐieg hatna a tagságra", k tagfelvétel, mint ahogy azt járá­si titkári értekezleten kihang3 .lyoswúfy nem kampányszerű faladat, igy érthefccten el/tttnk az, hogy a JB. egyik helpen el akarja kezaeni a t.igfel vételt, aáalk helyen viszont cg nea, nem bőszéivé arról, hogy be mi a tagkelvételt ugy ér .ékeljük, -a>gy egyedül alkalmas meuz rossz szervezetei mozgásba hozására, akxor feltétlenül téves uton járunk, mert ez egyedül ne elég* Az helyoa, hogy az elvtársak a munkatervben megjelölnek súlypontokat aa Jielytela.- az, aogy ie a inuokolják meg azt, ..ogy miért éppen a megne­vező t helyet tart jak súlypontnak, Így pl, a ttaervjet Unió iránti szere­tet elmélyítő ..énéi m^eulmtlk hogy súlypontként fpgják kezelni ebi.en a munkában liszaaurát, ue ..inas ...ogir^.okolva az, hogy miért ép.-en Tiaza­oura a súlypont* A jarasi biso dongnak súlypontokat kell Képezni, uuly, ontnuk tekintjük azokat a helyeket, ahová nagyoob ereket irányítunk, nemcsak területileg, th aeui politikailag le «-.e_i súlypontokat képezni, feltétlen 1 suiy^.nt­nck kell megjelölni azokat a k zségi .árt tervezeteket, amelyek roösa eredményt értek el pl. a tervkJ6oa njogyzés serő n, őszi szantua-vetési •BUkánál stb. házieükat kell építetní, anol meg van ak a feltételei annak, hogy jó párts ervezetek legyenek, s a lehetőségek kihasználásával munkájukat megjBMitva igy segitséget tununk nyujla>fti a környette párt­szervezeteknek is. h járás területén a báaiazk kó.zése helyes,mert a járás a_akjár» nézve ia azéleaen elnyújtott terület. A aecentraliauiáö éa a raaetőaégek u tJ ra v *iusztúda.ra való leir.u'j üléa a munkaterv io.Oszakában egyik legnagyobb feka^ata less a JB-nek. A aunki terv mégaea foglalkozik aiapooon ezen, el a feladutokicai, illetőleg a ve­zet a égek ttiruVálasztásúnak kérdéaéval egyáltalán nem. -omo-yjhxanyoasága a munkatervnek az, Bog? a P*d. október 2o-i ha -Josatál amelyben a párttagság marxista-leniniata nevelésével ípgL-i ikozik- a mun­katerv anmyiban érinti, hogy megjelöli azt, hogy ezt a határozetot veee­t.eégi ülésen napirendre tűzi. Ásottban az eazei kapcsolatos konzré t fal­adatokról nem beszól. Többek kőzött egyáltalán nem foglalkozik a munka­terv a szocialista szektorok, tszcsk. AMK- AIUG. tagjainak az oktatásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom