MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. február 7. - 1956. augusztus 3.

1956-02-07 - 1. Beszámoló a megyei pártvégrehajtó bizottság vezető-irányító munkájáról. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a további feladatokról. Melléklet: beszámoló

v n - 15 Kegy szemben vannak olyanok, akik neo. teljesitik a normát amellett, hogy a többség teljesiti, sít tultel jesiti, Nagy számú tehát a ICO #-on alul teljesítők száma. Azt is meg lehet állapitani - ami az igazgatók opportunizmusának, liberalizmusának a következménye-, hogy a munkahelyváltozások nagy része nem önkényes kilépéssel, hanem hozzájárulással történik. Az üzem vezetői, az igazgatók elengedik a munkásokat, belenyugszanak ebbe a helyzetbe. Az elkövetkezendő időben a pártszervezeteknek és az igazgatóknak sokkal nagyobb szigorral kell fellépni a munkásvándorlás ellen, A beszámoló foglalkozott a munksfegyelem kérdésével. Valóban az a helyzet, hogy nem ez igazolatlan hiányzók száma nagy, hanem azoknak akiknél haHoatólagoaan beleegyeznek, hogy nem mennek be dolgozni. Decemberben a lapirgyárban vizsgáltam meg ezt a kérdést. Az átlagos hiányzás 33 fő 600-as létszámmal szemben, A 33-nál több az olyan távollévőknek a száma, akik igezoltak olyan indokokkal, mintf disznóölés, rokonlátogatás, stb. Véleményem szerint az elkövetkezendő időben nagyobb harcot kell ismét folytatni - ugy mint 1953-ban - a kétlakiság ellen. Az . elkövetkezendő időben nagyobb harcot kell folytatni azért is, hogy a dolgozók a vallási ünepek idején ne hiányozzanak, :,z is rendkívül súlyos probléma. Előfordult pl., hogy az Olajfeltáró és Kutató Vállalatnál karácsony napján csak néhányan maradtak bent. Mi az ilyen jelenségekre nem figyeltünk fel. Nagy feladataik vannak s téren az üzemi pártszervezeteknek: magyarázzák meg a dolgozóknak,, hogy milyen káros a távolmaradásuk a tervteljesités, az egész népgazdaság szempontjából. Az igazgatók figyelmét fel kell hivni arra, hogy csak nagyon indokolt esetben engedjék meg, hogy a dolgozók az üzemből távol marad janak. Meg kell mondani, hogy a legsúlyosabb hiba nem adminisztratív dolgozóknál - ott elenyészően kicsiny a mulasztók száma -, hanem a termelőmunkában résztvevőknél van, ami súlyos zavart okoz a munkában, mert egyik üzemrészből e másikba kell átvinni dolgozókat a termelés zavartalanságának biztosítására. Az üzemek pártszervezeteinek vezetőségei és különösen a titkárok keveset foglalkoznak üzemgazdasági kérdésekkel. E tekintetben is sürgős változást kell elérnünk. Mi azt tervezzük, hogy az elkövetkezendő időben - a vezetőségválasztésok után - a végrehajtó bizottság mellett működő műszaki tanáccsal 7-6 témából álló előadássorozatot dolgozunk ki, ezeket leadjuk az ü/.emi titkároknak, megbeszéljük velük a kérdéseket és vizsga-beszámoló formájában számon kérjük tőlük. Másrészt; ^törekszünk arra, hogy az alapszervezetek vezetőségeibe mánél nagyobb számban kerüljenek be műszaki értelmiségiek és művezetők, hogy ezen keresztül is eredményesebbé tegyük a termelés pártellenőrzését, A műszaki fejlesztésről szóló határozat megjelenése után slég • nagy lendülettel indult meg a műszaki fejlesztés, A műszakiak jelentós "része jól kezdett a határozat végrehajtásához, azonban ez a lendület január hónapban eléggé visszaesett. Ez azt mutatja, hogy a műszaki vezetők sem törekednek arra, ho,y a határozat végrehajtása érdekében kitartóan dolgozzanak, AZ agitációban, a különböző értekezleteken, rendezvényeken elég sokat fo .lalkoztunk a műszaki fejlesztés jelentőségével emellett azonban elhanyagoltuk, háttérbe szcritottuk olyan fontos kérdés' mint a meglévő termelő berendezések jobb kihasználása. Nem mutattunk rá, hogy ezen a téren milyen problémák és rtilyen lehetőségek vannak. Pl, arra, hogy a Papírgyárban a rossz TMK munka következtében az elmúlt esztendőben a gépsoroknál 2,2 #-os állásidő volt. El kell érnünk a me^lé* vő termelőberendezéseink kapacitásának jobb kihasználását, igen fontos az is, hogy a munkaszervezés probiémájval az eodiginél sokoldalúbban foglalkozzunk. Egy jó példa: a Bútorgyárban nem annyira a nagyszámú