MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. február 28. - 1955. október 7.
1955-06-16 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetéről az aratás, cséplés és begyűjtés feladatairól, a Politikai Bizottság 1955. ápr. 28-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a tag- tagjelölt felvétel helyzetéről, a párttagság összetételének alakulásáról, a Politikai Bizottság 1955. ápr. 27-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló
Oláh. János elvtárs, Kunhegyes JYB első titkára * Kedves Elvtársak! Csáki elvtárs beszámolójával egyetértek, azt elfogadom* A Központi Vezetőség határozata most is, mint bármikor nagy érdeklődésre találta: a dolgozó parasztok körében^ különösen a termelőszövetkezeteknél* A termelőszövetkezetek vezetőit és tagjait elsősorban az foglalkoztatta, hogyan lehet ebben az esztendőben megteremteni a nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltételeit! a földek egy tagba, illetve tagosítás által nagytáblákba való összevonását* A határozat szerint nyilván megvan erre a lehetőség* Egyesek ugy gondolják, hogy mindegy ha 2-3 belépő van a tsz-be, akkor ls megbolygatják a körülötte lévő dolgozó parasztokat, és nem ls törekednek arra, hogy több dolgozó paraszt lépjen a nagyüzemi gazdálkodás útjára* Ez pedig helytelen, mert a határozat nem Így szögezi le ezt a kérdést* Van egy másik dolog is, amelyet egyesek bizonyos fokig félre értenek* Ugy gondolják, hogy a községből ls ki lehet lakoltatni a kulákokat, nemcsak a termelőszövetkezetek területéről* Persze ez nem olyan veszélyes jelenség, de minden esetre meg kell, hogy említsem azért is, mert egyes elvtársak ahelyett, hogy a kulókok leleplezésére vennék az irányt, azon törik a fejüket, hogy kiteszik a község szélire a kulákokat* A határozat megjelenése az egyénileg dolgozó parasztok körében ingadozást váltott ki, amely megmutatkozik olyan területen, mint Tiszabura, ahol a tsz-nek hosszabb időn keresztül nem volt megfelelő alapja. Most különösen fellendült a tsz* munkája, a mult év lezártával 8o-an léptek a tsz-be* Az egyénileg dolgozó parasztok döntő többsége átadta a trágyát a termelőszövetkezetnek és a tsz* teherautója hordja a községből a trágyát a tsz földjére, ugyanakkor 1953-54-ben az egyénileg dolgozó parasztok nagyrésze is kihordta a trágyát a saját földjére* A határozat a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban egész sor kérdést vet fel* Megnéztük a határozat nyomán egy-egye termelőszövetkezetet, hogyan áll* Megállapítottuk, hogy a meglévő lehetőségeket csak elenyésző százalékban használjuk ki. Pl. a tiszaburai Lenin tsz-nek birtokában van 25 kh gyümölcsös, ? kh szőlő - /bár a szőlő nem terem, mert el volt hanyagolva, most rendbehozták, hogy jövőre tudjanak termelni/, melynek kihasználása nincs biztosítva. 6o*ooo pt bevételt irányoztak elő- Ez azt mutatja, hogy egy-részt a tagok elhordják, csak ugy isten nevében, másrészt a gyümölcsöst a dolgozók nem gondozzák, nem permetezik és nem ls számítanak komoly bevételre* Ezzel igen komoly kárt okoznak nemcsak a tsznek, hanem az államnak is* A kunmadarasl Dózsa tsz-ben ls van 4o hol< gyümölcsös^ amibe szőlő terület is van* Itt egy másik formája vetődi. 1 fel a kérdésnek* A gyümölcsöst kiadták háztájiba a tagoknak, 5 holdnyi terület van csupán a termelőszövetkezet birtokéban* Nyilvánvaló, hogy azok a tsz tagok, akik a tsz-ben dolgoznak, kaptak ebből a háztáji területből, komoly jövedelemre tesznek szert, amelyet legtöbbször nem számítanak hozzá a tsz-ből kapott jövedelemhez. Szerintem semmi helye nincs annak, hogy komoly mennyiségű gyümölcsöst kioszszanak háztáji területnek*
