MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. február 28. - 1955. október 7.
1955-02-28 - 1. Szóbeli beszámoló a Politikai Bizottság - falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozatáról, az abból eredő feladatokról - 2. Szóbeli beszámoló a tömegek között végzett pártpolitikai munka helyzetéről a megyei pártbizottság 1954. nov. 8-i határozata alapján - Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság kiegészítésére kooptálás útján
dés a pártszervezetek rendbehozása, és azzal is egyetértek, hoa v a tsz. mozgalom további fsjlesztésáhez továbbra is a maglévő tsz-ek megerősítése a legalapvetőbb feladat. Egyetértek Váczi elvtárssal, h0 £Lf, t8 2-«kbea a vezetés általában javult, jeb ban gazdálkodnak, politikailag ls fejlettebbek tsz-eink. Azonban hiba lenne véleményem szerint, ha nem látnánk azt, hogy meglévő tsz-eink vezetése még igen sok helyen rendkívül gyenge. Különösen a kisebb csoportoknál rendkivül gyenge s tsz. elnökök szakmai képzettsége és politikai képzettsége egyaránt. És mi ennek az eredménye? Az, hogy mivel ezek az elnökök sem szakmailag, sem politikailag nem megfelelően képzettek, utasitgatnak, parancsolgatnak, büntetnek, fenyegetnek, ebből áll ki munkájuk, ^zakutan a tsz. tagok nem is fogadják al megfalelőan az ő irányítását. Az eredmény aztán az, hogy ezek a szövetkezetek rosszul dolgoznak. A tiszaörsi Újélet tsz. melegházi kertészetet épített. Azonban itt is hiba volt,nem volt megfelelő szakember, igy a dughagyma, m iből sok pénzt akartak, a nem megfelelő meleg következtében leégett. Ez a t tsz. véleményem szerint nem érett meg arra, hogy tsz. létogatőkat vigyünk oda, csupán a melegházi rész. Ebben a tsz-ben a szövetkezeti mozgalomhoz rosszul áll a tagság, állami szerveink, akiknek alapvető feladatuk lenne a tsz-ek megszilárdítása, nem törődnek vele. Szinte egyeáltalán nem törődnek a tsz. elnökök problémáival. Ugy gondolom, helyes lenne a tanácsoknak, ezen belül a mezőgazdasági osztályoknak még határozottabban felhívni a figyelmét arra, hogy első és legfontosabb feladatuk a tsz-skkel valő foglalkozás legyen és első legyen a tsz-ek vezetésének a megszilárdítása. Hogyan néz kl a mi'járasunkban ez a kérdés? A nagyiváni lakosi Csillag tsz-ben pl, több éve probléma a vezetés, as a meg szilárdításáért a mez'gazdasági osztály semmit sem tesz. Amellett, hogy a járási pártbizottságon fokozottabban fogunk foglalkozni a szövetkezeti elnökökkel, állami vonalon is támogatni kell ezt a munkát és a tsz falfejlesztésért is, a meglévő tsz-ek vezetéséért is elsősorban a mezőgazdasági osztályok legyenek a felelősek. Tegyenek intézkedéseket, végezzenek'káderkutatást a termelőszövetkezet i káderek beállítása érdekében. A mi területünkön nagy lehetőség mutatkozik a tsz-ek számszerű és területi.növeléséhez. Ebben az évben a tiszafüredi járásban is nagyobb lépésekkel kell haladni a PB. határozatának megvalósítása alapján a szövetkezeti fejlesztés terén. Vannak még komoly gátló körülmények, amelyeket nekünk járási szinAz n egyik Q ilyen\étló körülmény - amit Kálmán elvtárs is emiitett a referátumában - a szaktana néaet, arra hivatkoznak, hogy 1951 -ig jól meg voltak, amig falfejlesztés nem volt. Akkor jöttek 4o-45-en, de azzal több lett a föld, több lett a baj ás a problémai Igy veszik ezt pártszervezeteink vezetőségei is. Ez ellen a nézet ellen komoly harcot folytatunk, bér még nem sikerült teljes mértékben megszüntetni. Több tsz-űnknél megvan még az a nézet, hogy "elegen vagyunk mi ennyien is rt . Ugyancsak komoly harcot kell mág nekünk folytatni egy igen veszélyes jelenség ellen is, mely megmutatkozik abban, hogy a tszekben bentlévő középparasztokat lebecsülik és háttérbe szorítják a még kivülélló dolgozó parasztok felvételét az általános fejlesztés mellett. Nem használják fel megfelelően azt a tudományt, ami a középparasztokban megvan, nem haaználják fel azt a tapasztalatot, melyet a gazdálkodás sorén elértek.
