MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. február 28. - 1955. október 7.

1955-02-28 - 1. Szóbeli beszámoló a Politikai Bizottság - falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozatáról, az abból eredő feladatokról - 2. Szóbeli beszámoló a tömegek között végzett pártpolitikai munka helyzetéről a megyei pártbizottság 1954. nov. 8-i határozata alapján - Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság kiegészítésére kooptálás útján

A földmüvesszövatfcazeti mozgalmat is ide sorolnám. Ez kezdetleges formája a szövetkezesnek, amely a dolgozó parasztság részéről könnyen érthető, könnyen mutatkoznak az eredmények, meglátja azokat ás ez is alkalmas arra, hogy a szövetkezetben rejlő előnyöket megismerje és tovább lépjen. Bzzel a kérdéssel ugy szeretnék foglalkozni, mint amit általában a falusi pártszervezetek egyoldalúan segitenek és kezelnek. Abból a szempontból nézik a földmüvesszö vet kezeteket az emberek, hogy a szükséges cikkeket biztosítja. Keveset foglalkoznak velük, mint tömegszervezetekkel, amelynek feladatuk van olyan tekintetben is, hogy neveljék a dolgozó parasztságot, hogy tömegszervezati tevékenységet fejtsenek ki, hogy a tagságot nevelje arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat megismerje, hogy az állampolgári kötelezettság teljesítését maradéktalanul teljesitse. Azt gondolom, hogy elősegíti a szövetkezeti mozgalom fejlesztését, ha a pártszervezetek lent a faluban a földműves szövetkezetekkel is igy foglalkoznak és segitik azt a tevékenységüket, amely ma öléggé ' gyenge, hogy a szövetkezéül munkában tényleg fejlesztést érjenek el. A tömegszervezeti, gazdasági vezetők nevelésének a kordásével kapcsolatban. Én azt tapasztalom, hegy a falvakban a földmivesszővetkezeti vezetők, a termelőszövetkezeti vezetők, tőmegszervezeti vezetők nem eléggé állnak ki pártunk és kormányunk egy-egy határozatának végrehajtása mellett, nem szilárdak és igen könnyen még egyet is értenek helytelen intózkedósokkel, nézetekkel. Van olyan jelenség nsmesak a mi vonalunkon, hanem más vonalon is, hogy azokat a hiányosságokat, amely a faluban van, nem ott keresik a hibát, hanem egy fokozattal ieljebb, a vezetésben, az irányitő szervekben, üz nemcsak járásnál, megyénél, de országos viszonylatban is tapasztalható, hogy bírálják a felsőbb szervek munkájának a hiányosságát, de nem mutatnak rá arra, hogy mi az, amelyet meg kell tenni ott a faluban, hogy azok a feladatok végre legyenek hajtva, amelyek ott a községben vannak. nbből kiindulva találkozunk olyan nézettel pl. elmondják most a szövetkezeti gyűléseken, hogy mit nem adott a város, nem adott iíyen és ilyen árut stb. stb. Azt azonban elfelejtik az elvtársak, hogy miben maradt el a falu a város feléi beadási kötelezettség teljesítése, adó stb. Azért vetem fel szt, mert szükséges, hogy ha kint vagyunk, ne hagyjuk szónélkül ezeket a felvetett problémákat és a pártszervezetek V6ze-tői is helyes, ha mqg» válaszolják megfelelő fonaában. A jólmüködés kérdésével kapcsolatban a termelőszövetkezetek vonalén. Az állattenyésztésünk a tsz-ekben általában azt lőhet mondani, hogy nem kielégítő, Kl van maradva különösen a szarvasmarha állomány. A tájékoztatóban is olvastunk erről. Ez pedig a termelőszövetkezeteknek igen jövedelmező ága volna, és nem eléggé jól foglalkozunk ezzel a kérdéssel, bár falvetik lent a termelőszövetkezetnél, hogy fentről sem adják meg a segítséget, mert kellene ehhez megfelelő istálló. Én inkább azt mondanám, hogy a lehetőségek nincsenek ezen a téren kihasználva megfelelően. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani erre, hegy a termelőszövetkezeteknek olyan törzs állománya legyen, amelynek a szaporulatét tudnák értékesíteni, amely a tagságnak pl. bevételt biztositi tejhozam, állatok értékesítése stb. Nagyobb a lemaradás a baromfitenyésztés területén, amely adná állandóan a bevételt tojásban, vágó baromfiban ós a termelő-" szövetkezeteknek a jövedelme ezzel is nőne és rendszeresebbé tenné a tarmelőszövetkezetek tagjainak a bevételt és fokozná a vonzást a tsz-ekbe való belépésre.