MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. január 8. - 1954. november 8.

1954-04-01 - 1. Az ápr. 8-i megyei pártértekezleten tartandó beszámoló megtárgyalása

00! "í Ipari üzemeink termelési helyzetéről A Központi Vezetőség júniusi határozat és a kormányprogramul végrehajtásának egyik fontos feltétele, hegy az ipar teljesítse a ráháruló termelési feladatokat; a mennyiségi tervek, az önköltségcsökkentési tervek teljesítését, az ar.yagtakarékosság és * minőség további javítását. Megyénk ipara 1954. I. negyedévében jelentősen elmaradt a tervek teljesítésében. A minisztériumi ipar £8.9 százalékra, a helyi ipar 119.9 százalékra, a kisipar szövetkezetek 104.9 százalékra teljesítették az I. negyedévi tervet, A megye ipara összevonva I. negyedévi termelési tervét 92.5 százalékra teljesítette. Az üzemek között a legjobb eredményt a Tisza Cipőgyár érto el s ismét elnyerte az „Élüzem" címet: termelési tervét 103.9 százalékra, minőségi tervét 104.8 százalékra teljestíette. Az üzem dolgozói terven felül 4.071 pár bakkancsot, 7.371 pár férfi cipőt és 9.530 nár gyermekcipőt adtak népgazdaságunknak. A me7őtúri Pamutszövő, termelési tervét 103.3 százalékra, minőségi tervét 100.8 százalékra teljesítette. Az üzem dolgozói terven felül 7.400 méter szövetet adtak népgazdaságunknak. A Tiszamenti Vegyimüvek 100 százalékra, a Tisza Bútorgyár 101.9 százalékra, a Mezőgazdasági Gépjavító 105.3 százalékra teliestíeüe termelési tervét, A jelentős üzemek egyrésze azonban súlyosan elmaradt a negyedévi tervteljesítésben. A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 80.1 százalékra, az Aprítógépgyár 90 százalékra, a szolnoki Járműjavító 90.7 százalékra, a Papírgyár 76.2 százalékra, a Tiszamenti Gőzfűrtész 44,8 százalékra teljesítette tervét. Különösen súlyos az elmaradás az építőiparban és az élelmiszeriparban. Az építőipar 64 százalékra, a malomipar 85.3 százalékra, a karcagi Rizshántoló 73.9 százalékra, a tejipar 83.6 százalékra, a törökszentmiklósi Barnevál 91.7 százalékra teljestíette termelési tervét. Az export tervek teljesítésében az Aprítógépgyár és a törökszentmiklósi Barnevál marad el. Ugy kell segtíeni ezeket az üzemeket, hogy a kongreszszusi verseny hátralévő időszakában ezt az elmaradást pótolják és a félévi export tervet maradéktalanul teljesítsék . Azonban nemcsak a mennyiségi, hanem az önköltségcsökkentési tervek teljesítésében is komoly elmaradás tapasztalható egy-két üzem kivételével. Az elmaradáshoz hozzájárult az. hogy az előírt termelékenységet csak 88.7 százalékra teljesítettük, hogy a relatív béralapot a minisztériumi iparban az első negyedévben 2,298.500 Ft-al túlléptük, hogy az anyagtakarékossági mozgalom üzemeinkben még most sem vált tömegmozgalommá. De nincs megfelelő eredmény a minőség javulásában sem, ami pedig erősen befolyásolja az önköltségcsökkentési terv teljesítését. Különösen a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárhan és az Aprítógépgyárban van a minőség terén javítani való. Az elmúlt hetekben üzemeink igazgatói és műszaki vezetői a Néplap-ban aktívan bekapcsolódtak a Szabad Nép által elindított önköltségcsökkentési mozgalom vitájába és igen helyesen mutattak rá arra, hogy saját üzemükben mi a konkrét feladat, mit fegnak tenni az önköltségcsökkentés érdekében. A mennyiségi és önköltségcsökkentési tervek teljesítését erősen gátolta egyrészt a negyedév első kát hór,apjában beállott rendkívüli hideg időjárás által okozott szén-, áram- és anyaghiány, másrészt pártszervezeteink politikai irányító és ellörző inunké i».ban még mindig megmutatkozó hibák és hiányosságok. A hibák és nehézségek elleni harcban az üzemek gazdasági és politikai vezetői nem támaszkodtak eléggé a dolgozókra. Nem törekedtek következetesen arra, hogy a dolgozók szociális ügyeit elintézzék, s a munka és egészségvédelem területén még meglévő hibákat felszámolják. Különösen a tél folyamán mutatkoztak meg ezek a hibák, (pl. a fűtés ,a védőételek és a porszívó berendezések hiánya az üzemekben és munkásszállásokon.) A legtöbb üzemben még most sem fordítanak elég gondot a munkásszállások tisztántartására, otthonossá tételére. Ezekért a hibákért az üzemek Igazgatói a felelősek, de a szakszervezetek, az üzemi pártszervezetek, pártbizottságaink és a Megyei Pártbizottság is hibáztatható, mert ezen a téren még most r,em állítunk B* üzemek vezetői elé nagyobb követelményeket. Az elmaradáshoz hozzájárult az is, hogy nem megfelelően használtuk ki a kongresszusi verseny lehetőségeit. A legtöbb üzemben későn indult meg a verseny, mert egyes minisztériumok és az üzemek vezetői nem biztosították a dolgozók részére a verseny egyik döntő előfeltételét, az anyagot és a folyamatos munkát. Ugyanakkor pártszervezeteink sem mozgósították megfelelően a tömegszervezeteket, elsősorban a szakszervezetet és a DSZ-t a verseny szervezésére. A verseny nyilvánosságának biztosítását a szakszervezet és a műszakiak továbbra is elhanyagolták, tehát a kongresszusi verseny első hónapjában nem valósult meg a KV. idevonatkozó határozata. Hyenforwán a kongreszus' verseny lényegében csak a márciusi hónapban tudott tömegessé válni, melynek eredménye a márciusi termelésben is javulást hozott. A dolgozókrak mintegy 80 százaléka kapcsolódott be a versenybe. A versenyben csökkent a 100 százalékon alul teljesítők száma, emelkedett az üzemek átlagos teljesítménye. Ez a lendület nagyban hozzájárult ühhoz is, hogy ipari üzemeink az áprilisi termelési tervet már 102.9 százalékra teljesítették. A kongresszusi verseny lendülete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy üzemeink-