MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. január 8. - 1954. november 8.

1954-04-01 - 1. Az ápr. 8-i megyei pártértekezleten tartandó beszámoló megtárgyalása

Oláh elvtársi A beszámoló tervezetével egyetértek fő vonalaiban. Egy-két javaslatom volna nekem is. Helyesnek tartom azt a javaslatot, amely azt mondja, hogy az ipari résznél röviditsünk. Javaslom, hogy a mezőgazdasági résznél az 6lső részben a bevezetőnél kellene rövidebbre fogni egyes meghatározásokat, mert véleményem szerint bőven magyarázza a dolgokat ós igy tudnánk mág több konkrét példát bevenni. Egy-két dolgot a mezőgazdaság fejlesztésénél hiányolok a beszámolóból. Ugy tűnik ki, hogy a termelőszövetkezetek megvédése olyan sikerrel járt, hogy itt talán mág kilépések sem voltak. Nincs bemutatva, hogy történtek e kilépések ás milyen számban, ^zt szükségesnek tartom felvetni és azt is, hogy hány tsz. bomlott fel, vagy oszlattak fel. Ez abból a szempontból is helyes és szükséges hogy bemutassuk, mert ezen keresztül meglátnánk, hogy a kommunisták, és egyéb szervak hogyan harcolnak a termelőszövetkezetek megvédéséért, megszilárdításáért, vagy sok olyan ember volt a tsz-ben, aki nem meggyőződésből lépett be. Elmondjuk ugym, hogy nem meggyőződésből léptek be, de nincs alátámasztva, hogy hogyan állunk a megyében ezzel kapcsolatbal . Hiányolom, hogy a közápparasztok problémájával nem igen foglalkozik, még talán nem is emliti meg sem. Véleményem szerint nemcsak a termelőszövetkezeti.problémáknál kellene foglalkozni, hanem az egyéni gazdálkodóknál is, amikor Dávid elvtárs a beszámolóban emiitette, hogy az egyéni dolgozó parasztoknak mennyire nőtt a termelési kedvük, a középparasztok politikai munkával kapcsolatban milyen eredményeket értünk el. Szintén bemutatni -a termelőszövetkezeteknél is amikor arról beszélünk,- hogy rendbe kell hozni a tsz. gazdaságot, hogy többet foglalkozni a tsz. termelési tapasztalataival, a vezetés kérdésével. Erről igen sokat beszéltünk Bár, de a pártértekezleten is szükséges volna felvetni. Javaslom, hogy emlitsük meg a beszámolóban, amikor arról beszélünk, hogy az ellenség elleni harcot hogyan folytacsuk, mondjuk meg azt, hogy hol tartunk ezen a téren, hogy a középparasztokat hogyan tudtuk bevonni ebbe a munkába ás milyen feladatok vannak ezen a téren. A nevelés ás a kádermunkánál javaslom vegyük be a be.számolóba, hogy hányan tanulnak pártoktatásban. Le van szögezve ugyan, hogy a pértoktatás színvonala emelkedik, de viszont nem tudjuk, hogy jelenleg mennyien vettek részt, vap.y helyes lenne az is, hogy összehasonlítanánk az 1952/53 évet* és kimutatni azt is, hogy a vezetők hogyan tanulnak és egy-két példát hoznák a rossz területről, hogy miután elhanyagolják a politikai képzésüket milyen hibákat követnek'el. A kádermunkánál amikor a neveléssel foglalkozunk hiányos-ságk^nt veí hogy a Tvlegyebizottságnál sem vált a munka alapjává, hogy a hibák és eredmények alapján neveljék a kádereket. Sokszor ugy jön ki, hogy amikor eredményeket érnek el kissebb-nagyobb hibákat elnézünk ás amikor hibákat követnek el, akkor az eredményekét elhagyjuk. Itt van pl. 1952 év, amikor a tömagszervezeti, állami * funkcionáriusok fegyelmit kaptak, mert n6m lett letörve a kukorica. •