MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1948. augusztus 1. - 1951. december 15.
1949-02-13 - 1. Szóbeli előterjesztés a tavaszi mezőgazdasági, termelési versennyel kapcsolatos feladatokra - 2. Szóbeli tájékoztató a bel- és külpolitikai helyzetről
\<2 hogy a népi bizottság feltétlenül a legteljesebb mértékben legyen tisztában a területek minőségével, mert helytelen lenne az, hogy a község összes területét egykaptafára húznánk. A kivetést nagy körültekintéssel kell csinálni, ahogy azt a föld minősége megengedi. Fontos, hogy pártszervezetink kapcsolódjanak bele ebbe a munkába és a népi bizottság rágja át- hogy hol milyen terményt termel jenek,mert ez nagyban elősegíti a tervek végrehajtását is. A múlt évben is előfprdult egy probléma. Vetésre alkalmas gabonanemüeket félre tettek, nem engedték kiadni. A végén rendelkezés jött, hogy szállítsák el és helyette nemesitett vetőmagot kapnak. Ez meg is történt,azonban a leszállított vetőnag sokkal gyengébb minőségű volt, mint amit elvitettek a városból. Most is előfprdult, hogy rizs vetőmagot tettünk félre 9Ö- % csiraképessége volt, mert Kikísérleteztük és_most arról értesítenek, hogy a rizs menynyiségre dispositiót küldenek és vetőmagról gondoskodás történik. Fontos hogy ilyen, esetek ne forduljanak elő, hogy a jó kikísérletezett vetőmagot elszállítják és helyette sokkal gyengébb csiraképességü mag kerüljön leszállításra. Bajtai Károly A közápparasztság fogalmának meghatározásával kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni. Részben Kalocsai és Rundik elvtársak emli-tették. A népibizottság községenként rendezzen egy középparaszt ankétot. Az volna a fontos, hogy ezen az ankéton azután pontosan meghatároznák a népi bizottsági elvtársak a középparaszt fogalmát.Meg tudnák állapítani a kartotékok alapján hogy kinek mennyi a földje. Défoszon és pártvonalon belül meg kell határozni a középparasztot. A cukorrépa átvételének kérdésénél két dolog merült fel. Egyik a z, v bogy a répa átvevők a cukorgyároegbizottai voltak loo holdas kulákok és csendőrök stb, Ezek eltávolítása megtörtént. Hiba az, hogy a közlpparasztáág nem akar jelentkezni ennek a ti.sztségnek a betöltésére, a Kisparasztság,. pedig nem mer vele foglalkozni, mert azt mondja nem ért a méréshez, ráfizetne. A másik dolog a vagon hiány, amj. szintén ebben az évben-tel jesen meg fog szűnni,iáért azok a teherkocsik, amelyek mukás vonat ként lettek felhasználva, az idén felszabadulnak, s a szállítás biztosítható lesz. Azzal is jó lenne foglalkozni, hogy ezen keresztül a parasztság lássa, hogy az ipari munkásság mennyire támogatja őket. Veres Józsefné : Arra szeretisém felhívni a választmányi tagok figyelmét hogy a megyében azt tapasztaltam, hogy a paraszt asszonyok felvilágosítása igen döntő kérdés. SSkesetben érdeklődtek, hogy milyen a táblás gaz-' dálkodás. • Javasol o m, hogy mindannyian foglalkozzunk mi is a tömegszervezetekben a közápparaszt asszonyokkal, igyekezzünk azokat.is megnyerni a magunk számára. Nagyon sok helyen nem a parasztember intézi az ügyeket, a hivatalos dolgokat, hanee az asszony. Én azt hiszem, ha az asszonyokat meg tudjuk győzni a tervgazdálkodás előnyeiből, a kartoték rendszert is tudatosítjuk az asszonyok körében, az asszonyok azután jobban meg tudják értetni a férjeikkel. AZ elvtársak az MNűSZ-en és tömegszerveieteken belül is végezzenek felvilágosító munkát és egyéni házi agitáció, során is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Dr.Palkó Andor : A kartotékokkai kapcsolatosan az a javaslatom, hogy amikor X gazdának a kartotékját összeállítják, vegyék figyelembe a kat. tiszta jövedelmet és a föld osztályozását* mert nem mindegy hogy melyik földön mit termelnek. Javasolja: hogy közigazgatási téren is vannak értekezletek, de értekezleteken kívül, a gazdasági felügyelőség bevonással minden, járásban rendezzenek paraszt ankétot. Ezen grafikon szerűen meg kell magyarázni, hogy péld X mit termel, mit termelt a múltban, mennyi volt a jövedelme és most a kartoték rendszerrel előreláthatólag a múltbeli bevételének 3-4 szeresét fogja megtalálni.
