MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1948. augusztus 1. - 1951. december 15.
1948-12-04 - 1. Szóbeli tájékoztató a MKP Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolókról
Tisztelt Elvtársak ! Tisza elvtárs referátumának ahhoz a részéhez kivánok hozzászólni, amikor a mozgalmi harcról szólott. Meg kell állapitani, hogy a falusi politikánkban, a falusi osfctályharcnak egyik legnagyobb gyengéje az agitátorok, népnevelő gárda gyengesége,képzetlensége. A felülvizsgáló bizottság működésének megkezdése előtt a mindszentyzmus terjezkedése kezaetén a falusi elvtársak nem ismerték és nem tudták felvenni a harcot. Meglepetéseket hozott a mindszentyzmus uj taktikája. Mi messze utánna kullogtunk, s ennek az lett a következménye, hogy nehéz volt visszaverni a támadást. Amikorra mi ugyanazt a területiét bejártuk,akkorra már futótűzként terjedt szét a mindszentyzmus. k felülvizsgálat óta igen komoly változás tapasztalható. A* a "tény, hogy a felülvizsgáló bizottság ma már a városi, járási pártmunkások étereit vizsgálják felül, a népnevelőcsopórtok vezetői, pártbizalrniakV lo lesöpörtök vezetőivel elbeszélgettek, komoly lökést adott a népnevelő mnrkáíiak, s azon keresztül nagyobb önbizalmat éreznek, világosabban látják |*- falusi Osztályharc kérdését. Természetesen ahhoz, hogy propagandista elvtársaink jó munkál: tudjanak végezni, az eddigieknél sokkal jobbnn meg kell szervezni és iránytani a munkát, súlyt keli forditani a falusi szervezetekre. Igen-..döntő pz, amit eddig bizony a megyebizottság is elhanyagolt. Nem láttuk a jelen- ! tőségét annak, mit jelent az, hogy ha mi támadunk, ha mi igyekszünk kiszorítani a reakciósokat.A pártbizalmiak a politikai kérdéseket nem ismerlék ( a bizalmi elvtársak és a népnevelő csoportok munkája ötletszerű volt. Ezelőtt 1 evvel a falusi és megyei kespont pártfunciónáriusai ás kitettek a mólhoz létesítésével kapcsolatos támadások elöl s igy igyekeztek visszaverni a támadásokat. Ma önmagunkat találjuk szemben ezzel a téves felfogással. Ma összehasonlítást teszünk a kapitalista nagybirtok és a szocialista .zovjet Unió mezőgazdasági formája között és a szövetkezeti kérdést nyitottan visszük a falusi politikában, önmagunkat.találjuk szemben azokkal az erőviszonyokkal, amelyet visszavertünk a kolhozzal, AZ agitátorok és népnevelő gárdánk a közeljövőben nyiltan kell, hogy hirdesse a szövetkezeti kérdést. Szükséges, hogy összefogjunk, megyeiek, városiak, járások területén lévő csoportok vezetői. A csoport tagjait valóban világosítsák ( fel.polit kusan tudják megvilágítani a kérdést. A népnevelő és az agitátor csoportok szivósan küzdjenek megt a nehézségekkel, hogj ha a reakciósokgkal találja magát szemben, az állítását meg ne tudják dönteni. Poliuikai^ag elkövettük azt a hibát, hogy.nem ismere-ük fel eddig jelentőségét,hogy ha nem végezzük jól a munkát, hiába a központi vezetőség jó irányitása, rossz útra terűn . A. központi vezetőség felülvizsgálati tapasztalatai azt bizonyították»hogy a megye azon helyein, ahol többségben kubikosok latoiak, ott világosabban látják a szövetkezeti kardéstm inkább foglalkoznak vele, mint a Jászságban vagy a központi járásban és ahol foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ott nem annyira irányitásra, hanem spontán foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Mezőtúron azt bizonyították be, hogy egyszer- paraszt lvtársak olyan világosan látták a szövetkezeti kérdést, azt emlegették hogyan mentsék meg a széthullástól a szövetkezetet. Milyen alapot -,er inthessenek arra, hogy megtarl ; hassák. Nem akarom a szövetkezeti kérdést boncolgatni, Tisza elvtárs azt - elvégezte, in-ább azt szeretném amit ADonáth elvtárs -condott, kevesebb szövetkezetet hivjunk életre, de a meglávőeknél vigyázzunk. Jöntő szempont hogy a falusi dolgozók között, a propaganda munkát a mi agitátoraink vége zék, a szövetkezeti kérdésről ők beszéljenek. A legnagyobb hiba ott törté, hogy elkentük a szövetkezeti kérdés lényegét. Akartunk is róla beszélni, nem is.Nem látták világosan a szövetkezeti kérdést, ezért inkább visszahúzódtak és a szövetkezeti kérdést átengedtük a reakciónak és az vitte be ferdén a köztudatba. ./.