MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1948. augusztus 1. - 1951. december 15.
1948-12-04 - 1. Szóbeli tájékoztató a MKP Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolókról
között,különösen ebben a mgyében hem árt,ha foglalkozunk ezzel a kérdéssel, az ors ;ág egyik legassúlyosabb megyéjo,ahol az elmúlt esztendőben la sokat szenvedtek emiatt,ahol a dolgozó parasztság képzeletét so kai Inkább foglalkoztatja ,mint bárhol másutt*- De meg kell mondáni,hogy nekünk előbbre^9 gondjaink Is va mmk,magunknak kell megküzdeni azér-t|hogy valóban fejlett szocialista mezőgazdaságunk l&gyen,amely még az időjárás orob* lómált is meg tudja oldani •sbben az országban van két millió paraszt és ebből 1400 5 holdon aluli és ennek is t :3>b mint a fele,majdnem 800 e er egy holdon aluli gazda,ez a mi nrobi érnénk,ez a parasztság döntő pr obiémája.-iíert mi^'kWö'liaTik mindebből ? a-z hcgy^ százezren és ezá*»zr*n a maguk elképzelése szerlisSs. termelnek és láttuk már az idén is,hogy mire ve etett ez a tervszerűt^ ir ég a paradicsomnál, káposztánál,igy pl. Szabolcs meg/ében kint maradjbjsy 5Ina. a káposzta,annyira lement" az ára,hogy nem fizette volna kl 1 m.ég ai•behordást sem, ha ncci apnak állami támogatást és ezen keresztül nem tudt átallna biztosítani a felárat,- Meg kell mondani,hogy ami az idén a XPVÜcfidomnál ás káposztánál bekövetkezett r hogy sokkal többet termeltek bé1 Sic ií^talfc amire szükség lett vclna.ez bekövetkezhet máskor is és ezzel sfesasafö hré ieiae znünk kell.-Ez annak a bizonyos szét forgács olts ágnak a kövé4S^z«eny,e,s az,hogy a -araszt ma le,mint a pultban,ki van téve a piac bért idényeinek, annak, hogy nem t udj.a, hogy amit ma elvet,az aratásnál milyen 'á'rcni-í^dja értékesíteni "s hogy ez fett jjlent, gondoljunk vissaa,hivjuk fel a . fliy4tmet a 30-aa évek tapaszt a lat ára,amikor a nagyér paraszt megtanií^ ta a^*4|iogy mit jelent az értékesítési válság.- Kit. jelent az,ha egéé % évi kakája eredményéül úgyszólván semmit nem kap.á másik baj a szervezet lcnség,az,hogy ezeken a szétszórt ——| ] lakflÉ keveset termel és a*t is nagyon drágán,nemcsak a Szovjetunióhoz képest, de a nyugateurőpal me.ző^&zda^áglioz képest is és ennek a következménye az,hogyha a fe Iszabádol4t» ota a paraszt helyzete Javult is, azonban v dolgoiő paraazti rétegnél ez kívánnivalót hagy maga után.- í dolgozó parasztság életezinvon&la ma is tűrhetetlenül alacsony a mi szempontunk szerint,csak a legszükségesebbhez jut hozzá és a kultúrából, a civilizácicDÓl ma is ki van zárva.- Hogy a mezőgazdaságban elmaradtunk, ennek az az oka,hogy a magyar országi falvak élete rengeteg javítani valót hagy magaután. - yLl sokfele képen segítettünk az elmúlt 4 év alatt, nemcsak földet adtunk, hanem. vetőmagvaJaat,szá tásl hiteleket és ezzel igyekeztünk segíteni, . de raeg kell mondani,mert tisztán kell 3 át.nl, hogy ezentúl nem tudjuk tovább javítani a lel.,ezó parasztság helyzetét.- Ha egyszer a mezőgazdasági termeivények áránál bekövetkezik az,hogy a világon annyit termelnek, hogy a A piac nem veez.1 fel és az árak esnek,akkor a parasztság helyzetén csak ug^ tudunk tovább javítani,ha a mezőgazdaságban ezt az elmaradottságot megjavít-juk', ba sokkal többet és jobb minőségűt termelünk.- Azért mondj jk mi a*fc g bogy uj útra kall lépni és nem tudunk haladni azon az uxcn,atnin eddig.- Uj útra Ncll lépni ée a magyar falunak és ennek az uj útnak az a lényege,nogy az egész dolgozó parasztság ..számára biztosítsuk a nagyüzemi termelés előnyeit.- Ez a a uj ut e szövetkezés ut^a,a föld közös gépi erővel a mezőgazdasági technika, a k dtura minden vívmányának fe Ihásznál ás áve 1 való megművelés Hogy a parapztség erre az utrr lép jen,ennek a nehézségeit senki ne becsülje le.- Hallottuk 'fleze. elvtárstól,hogy mennyire benne éli a mi parasztság* ban. a régihez való ragaszkodás és ho^y milyen nehéz szamára szakítani a régi vei ét elfogadni az uj gcnJolatot.-"ki látjuk est a nehézséget és azt az erjedést,ami ennek a kérdésnek & felvetése óta forr.- ^ekünk"nagyon tisztában krll lenni pártunk idevonatkozó vélemény ével,hogy hogyan vigyük ezt a kérdést.Amit a szövetkezeti kérdésnél szemelőtt kell tartani, az az önkéntesség élve.- Nem győzzük eléggé hangsúlyozni és ezt nemcsak nakünk,de az Elvtársaknak is ki Jseil hangsúlyozni,hogy a szövetkezés csak önkéntesség alapján tudjuk elképzelni és akarjuk létra hozni.- Mi tisztában vagyunk az?a3 hogy csak. abban ^az esetben lépnek erre az útra,ha mg győződnek ennek az előnyeiről.- Erőszekkel létrehozni szövetkezést, nincs értelme,mert ugy sem marad meg es előbb-utóbb ezéthullik és nekünk nem I feladatunk,hogy a szövetkezetek, a termelő csoportok létrehozását szorgalmazzuk.- F©ladacunk,hog3 a meglévőket egészséges terme lő_csoportokká alakítsuk át.- Az országban több száz alakult ilyen és feladatunk,hogy ezeket most egyenként feiülvizsgáljuk-
