Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)

2002 / 1. (137.) szám

A tanfolyam résztvevői, lakóhelyükhöz visszatérve, szilárd alapokkal működhetnek a magyar közösségek­ben, magán és hivatásbeli életükben pedig jól felké­szülve képviselhetik a magyarságot a külföldi társada­lomban. Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy ez valóban megtörténik-e? Azok esetében, akik cserkészek, ez ál­talában nem kétséges, hiszen többnyire cserkészveze­tőink, vagy vezető-jelöltjeink pályázzák meg az ösztön­díjat, olyanok, akik visszatérve, újra bekapcsolódnak a cserkészmunkába és a helyi magyarközösségekbe. De a nem-cserkész pályázók közül is többen kiemelik, hogy a tanfolyamon tanultak jobban fel fogják őket ké­szíteni arra, hogy a külföldi magyar közösségekben szerepet vállaljanak, valamint arra, hogy a magyarsá­got képviselni tudják lakhelyük társadalmában. c. ) Középiskolai Program: Olyan fiatal, aki hajlandó egyetemi éveiből, vagy hivatásbeli pályájának kezdetén egy évet Magyarországon tölteni azért, hogy megerősödjön magyarságában és magyar ismereteiben: már eleve elhivatott, elkötelezett személy. Az idők múlásával viszont egyre kevesebben fognak erre vállalkozni, ha nem fejlesztünk ki „alulról” utánpótlást a nálunk fiatalabbak között. A felnövő generációkat minél korábban, fogékony korukban kell megnyernünk a magyarságnak. Ezzel az elgondolással javaslatot nyújtottunk be az Oktatási Minisztériumhoz egy középiskolai program megvalósítása érdekében. A középiskolai program keretén belül 18 éven aluli, főleg 14-16 év körüli diákok fél, esetleg egy évet töltenének magyarországi középiskolában. A külföldi diák minden téren részt vesz az iskola tanmenetében és követi annak szabályait. Nem okvetlenül vizsgázik vagy kap bizonyítványt. Az illető iskola vállalja a programban való részvételt és kijelöl egy felelős pedagógust, aki a külföldi diákokkal foglalkozik, ott­létük alatt irányítja őket, nemcsak mint tanító, hanem mint nevelő. Elhelyezés kollégiumban, esetleg családoknál. Az Oktatási Minisztériumban igen pozitívan fogadták a javaslatot és elindították az eljárást. De, mint ahogy a későbbiekben elmondom, magunknak is erősen meg kell fognunk a dolog végét, hogy tervünk megvalósuljon. Először viszont hadd ismertessem tervünknek legutolsó, a legidősebb kor­osztály számára tervezett lépcsőjét. d. ) Gyakornoki Program: Ennek a programnak keretén belül egyetemista vagy egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok néhány hónapot Magyarországon töltenének mint gyakornokok, képzettségüknek megfelelő munkakörben. Ott­tartózkodásuk alatt megismernék a hivatásukat érintő magyar környezetet, megtanulnák a szaknyelvet, sze­mélyes kapcsolatokat teremtenének. Ismeretekkel és magyarságukban megerősödve térnének vissza lakhelyükre, ahol szakmai vonalon fontos láncszemként működhetnek lakhelyük és Magyarország között. Ezt a gondolatot a Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisz­térium felkarolta és vállalta kidolgozását, koordi­nálását. Minisztériumok közötti egyeztetéssel Márai Program, néven kidolgozta az alapelveket. A program bevezetését illetőleg a Teleki Pál Alapítvány nevében közös szándéknyilatkozatot írtunk alá az Ifjúsági és Sport Minisztériummal. Az egyetemes magyar nemzethez való tartozás ér­zésének fejlesztése, ápolása érdekében fontos, hogy cserkészeink ne csak Magyarországgal, hanem az el­szakadt területek magyarságával is minél sűrűbben kapcsolatba kerüljenek. Erre a cserkészetben kiváló lehetőségek vannak, mert minden környező országban van magyar cserkészszövetség. Ezek vezetői évente két alkalommal összejönnek tapasztalatcserére és kö­zös programok megbeszélésére. így, például 2000-ben megtartott millenniumi nagytáborunkba 70 cserkészt hoztunk ki a Kárpát-medencéből, akik 10 napig együtt táboroztak saját, négy földrészről összegyűlt külföldi cserkészeinkkel. 2001-ben, a Vajdasági Magyar Cser­­készsövetség kérésére vezetőképző tábort szerveztünk a Vajdaságban. Európai kerületünk vizicserkész szak­osztálya közös vizitúrákat rendez a magyarországi és felvidéki cserkészekkel. Évente megrendezett őrsve­zetői kőrútunkat úgy igyekszünk megszervezni, hogy cserkészeink egy hétig együtt táborozzanak testvér­szövetségeink őrsvezetőivel. Múlt év nyarán clevelandi regöscserkészeink 40 személyes csoportja végigjárta a Felvidék és Erdély néprajzi tájait. TÁRSADALMAK ÉS KULTÚRÁK ÁRAMLATÁBAN Az, hogy négy földrészen működnek, egy további kihívást is jelent, melyet az évek múlása egyre inkább kihangsúlyoz. A külföldön élő magyarra rányomja bé­lyegét az az ország, amelyben lakik. Elkerülhetetlenül átveszi a környező társadalom jellegzetességeit. Nem­csak kiejtésén, hanglejtésén lehet felismerni az Ar­gentínában, Ausztráliában, Franciaországban vagy Észak-Amerikában élő magyart, hanem viselkedésén és gondolkodásmódján is. A nyugat-európai, főleg németországi társadalom igyekszik a vélemények egyeztetésével közös dönté­seket hozni és ezért hajlandó a kérdések megvitatásá­42 ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom