Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)

2002 / 1. (137.) szám

sítmény. Összefoglalva az eddig elmondottakat: a cserkészet továbbra is értékes, hasznos és a gyerekeket, fiatalo­kat vonzó intézmény, a külföldi magyarság megőrzé­sének kimagasló eszköze. Jelen helyzetünk stabil, sőt egyes szempontokból nézve felfelé ívelő, szervezetünk világszerte tevékeny, dinamikus munkát folytat. Miért hát az aggodalom a jövővel kapcsolatban? Milyen akadályok állnak előttünk és milyen megoldá­sokat igyekszünk találni leküzdésükre? SZEMBEN AZ IDŐ ÁRJÁVAL Választott feladatunk a magyarul beszélő gyere­kekkel való foglalkozás, nevelésük és megőrzésük a ma­gyarság számára. Nem vitatom, hogy nemzeti szem­pontból nem volna fontos és előnyős, ha többen foglal­koznának rendszeresen azzal a számban sokszorta nagyobb társadalommal, amely magyar eredetű de már nem tud magyarul. De ez nem hagyományos hivatá­sunk. Ezért, minthogy továbbra is magyarul akarunk cserkészkedni, addig leszünk életképesek, amíg gyerekeink bírják a magyar nyelvet. Legalább alapvető nyelvismeret tehát feltétele annak, hogy egy gyerek belépjen a cserkészetbe. Ott aztán, a cserkésznevelé­sen kívül, igyekszünk nyelvtudását fejleszteni és minél több ismeretet átadni a magyarságról és a magyar kultúráról. De ismeretek átadása nem elég ahhoz, hogy felébressze és ébren tartsa fiataljaink nemzeti kötődé­sét: élményt, hatásos és rendszeres magyarságélményt kell adnunk. Meggyőződésünk, hogy csak ismereteken és élményeken keresztül válhat a magyarsághoz való kötődése tudatossá, erőssé és maradandóvá. De fejünk felett elrepült 57 esztendő. Cserkészeink nagy része harmadgenerációs, már szüleik is külföldön születtek. Egyre nagyobb erőfeszítést igényel nyelvi és magyarságismereti szintjük fejlesztése, megőrzése. Az elmúlt években egyre több programot kellett ezzel a céllal kidolgoznunk és bevezetnünk. Vessünk egy pil­lantást arra a rendszerre, amellyel cserkészeinknek magyar tudást és magyar élményt igyekszünk nyúj­tani. Mindennek előfeltétele a szülői nevelés, a családi környezet. Az alapvető magyar nyelvismeretnek otthonról kell jönnie. De ha ez megvan, akkor a hétvé­gi magyar iskolák és a cserkészet építeni tudnak rá. Cserkészeinktől megköveteljük, hogy - ott ahol van - járjanak magyar iskolába, és ezt legtöbben meg is teszik. A magyar iskolákban - ahol egyébként sok eset­ben cserkészek a tanítók vagy vezetők - a gyerek főleg tanul: nyelvet, földrajzt, történelmet, stb. Ismereteit viszont a cserkészetben tudja felhasználni, ott kap magyarságélményt, mely valósággá és emlékezetessé, maradandóvá teszi ismereteit: egy akadályversenyen, melyen 250 cserkész vesz részt és melynek kerete Bethlen Gábor kora; egy 750 személyes milléniumi tá­boron, amelyre négy földrészről és minden kárpátme­dencei magyar cserkészszövetségből jönnek cserkész­testvérei, és ahol tíz napon keresztül átélik Szent István országalapítását; nem is beszélve a kirándulásokról, portyákról, csapattáborokról és rendszeres összejöve­telekről. Az ábrán látható fordított piramis jelképezi ma­gyarságismereti rendszerünket. Négy tantárgyból kí­vánunk meg ismereteket: magyar nyelv, földrajz/nép­­rajz, történelem és irodalom. Ehhez a legfelsőbb, cser­késztiszti szinten hozzájönnek művészettörténeti és ze­nei ismeretek is. A fiatal őrsvezetőjelölttől alapvető is­mereteket kívánunk meg mind a négy tantárgyban. De ahogy a cserkész halad korban és vezetői felelősségben, egyre szélesebb és mélyebb ismereteket követelünk. A megkívánt tananyagot pontosan kidolgoztuk az őrs­vezetői és segédtiszti szintek számára és most dolgo­zunk a legfelsőbb szint anyagán. Minden szinten van egy tananyag füzet, amely a megkívánt ismereteket tartalmazza, és amellé egy munkafüzet, melynek kérdéseit a jelölt kidolgozza a tananyag füzet segítsé­gével. Minden új rendszer bevezetésénél fontos, hogy le­mérjük hatékonyságát és a tapasztalatok alapján szük­ség szerint módosítsuk. Új magyarságismereti rend­szerünk első próbatétele a 2001-ben megtartott vizs­gák voltak, melyeken európai és észak-amerikai veze­tőjelöltjeink vettek részt. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelöltek megfelelő mértékben elsajátították a tk. nem kevés anyagot. Új magyarságismereti rendsze­rünk pedig - a tananyag és munkafüzet együttes hasz­nálata, az egymásra épülő, fokozatosan bővülő ismere­tek, valamint a pontosan kidolgozott, térképpekkel és illusztrációkkal ellátott tananyag - elősegíti az ismere­tek elsajátítását. Fontos és lelkesítő hatású, ha a jó eredményt elis­merjük, megjutalmazzuk. Ezzel a céllal pályázatot, vándordíját írtunk ki. Az év legjobb eredményét elérő őrsvezetőjelöltje megkapja a vándordíját-, rajta saját és csapatának nevével, mely egy évig csapata őrizeté­ben marad. A második és harmadik helyezettek is ki­tüntetésben részesülnek. Ezen kívül mindhárman komoly értékű ajándékot kapnak és megjelennek a Szö-ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom