Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
1 együtt főznek, mint valamikor az óhazában lakodalomkor. Az egyre csökkenő számú magyar éttermekben még mindig az említett ételek jelentik az etnikai jelleget. (Jellemző, hogy az éttermek elnevezése is viseli a szimbólum jelleget: CSÁRDÁS, PIROSKA, PAPRIKA, stb.) A magyar centrumokban működő hentesüzletekben a Pick szalámit, a gyulai kolbászt, a cserkész kolbászt, a csabait és a füstölt szalonnát tartják igazi magyar termékeknek. New York magyar negyedének közepén néhány éve zárt be a több, mint 80 évig működő PAPRIKÁS WEISZ féle fűszerüzlet, amely alapításakor a Magyarországról szállított paprika és sok magyar termék amerikai árusítására szakosodott. A magyar összejöveteleken - banketteken, táncestélyeken, bálokon - az esemény fénypontja a magyar tánc, a csárdás, amely amerikai környezetben a leginkább nemzeti jelleget hordozó táncunk. A magyar zene alatt többnyire a cigányzenekarok által játszott népies műzenét tartják igazán etnikus jellegűnek. Amerikai környezetben erős ragaszkodás tapasztalható az ún. "magyar ruhához." Ennek ugyan semmi kapcsolata sincs a népviselettel és nem hasonlít reformkori elődjére sem. Valószínűleg a 20. század elején alakult ki a "diszmagyar" elemeiből és korán eljutott az emigrációhoz. Főleg női változatával találkozhatunk: fehér bőujjú ing, piros szoknya, zöld kötény, piros sújtásos mellény és párta. A magyar ruha valószínűleg színösszeállítása miatt tartja népszerűségét, A lakáskultúrában leggyakrabban a dísztárgyak, a magyar szuvenír termékek válnak etnikai jelképpé. Legtöbb magyar identitást őrző család fontos ereklyeként tart számon minden Magyarországról vagy Erdélyből származó dísztárgyat, emléket. Néhol egész magyaros szobaberendezéssel lehet találkozni. Eredeti népművészeti tárgyhoz az újvilágban nehezebb hozzájutni, így a 'Váci utcai népművészet" termékei, a kalocsai mintás terítő, a matyó baba, a herendi porcelán vagy a nemzetiszínű kupakos Zwack Unikumos üveg veszi át a magyar identitás szimbolikus szerepét. Egy Ohioban működő cég magyaros jellegű dísztárgyak forgalmazásával foglalkozik. Kapható náluk többek között koronás címeres baseball sapka és matyó-mintás TShirt - hasonlóan az amerikai városokhoz, ahol a helyi jellegzetességeket használják az öltözeteken díszítőelemként. Nemzeti szimbólumaink a jelenkorban belekerültek a világkultúra mindent átfogó és összemosó rendszerébe. A szuvenír-ipar mindenhol ugyanazokat a módszereket alkalmazza, az egykor mélyebb tartalmú jelképek, szimbólumok csak ikon-szerű díszként maradnak fenn. Közösségünkben a Szalonna sütés és a Halászlé főzés valóságos rituális ünnepi szintre emelkedtek. A szalonna sütés rítusa magyar Amerikában sok helyen megmaradt olyanok között is akik már nem beszélnek magyarul. Az ő számukra ez "sütni szalonna." □□□ BESZÉLGETÉS DR. HORVÁTH JÁNOS PROFESSZORRAL Csinta Samu A magyar kormánypárt egyik gazdasági szakértője, a Fidesz gazdaságpolitikájának egyik atyja, dr. Horváth János hosszú amerikai lét és munkálkodás után tért haza, hogy segítsen Magyarország gazdaságának meggyógyításában.- Hogyan került vissza Magyarországra negyvenegy évnyi észak-amerikai tartózkodás után?- Az alkalmat az szolgáltatta, hogy 1997-ben a Közgazdasági Egyetem díszdoktorrá avatott, elismerve ezzel tudományos munkásságomat. Az ünnepségen mondott beszédemben kedvenc témámról, a gazdaságtudomány elméletében lévő kificamodásokról szóltam, szerintem ugyanis a közgazdaságtudomány nem ott van, ahol lennie kellene, amit a világ elvár tőle. Andorka Rudolf, a rektor, aki nem először értesült a nézeteimről, azt mondta, hogy aki ennyi közgazdaságtant, gazdaságpolitikát tud, annak Magyarországon a helye. Annál is inkább, mivel nekem korábban volt egy politikai inkarnációm, 1946-47-ben kisgazda országgyűlési képviselő voltam. Az angyalföldi szavazókörzetben indultam, s a prolinegyedben több szavazatot kaptam, mint a kommunista párt jelöltje, Kádár János. Később lecsuktak három és fél évre, amiből négyet leültem, ilyen volt a Rákosi-világ.- Ilyen kisgazda politikusi múlttal milyen szerepet osztott önre az '56-os magyar forradalom? Elsősorban gazdaságpolitikai szerepem volt a forradalomban, aztán amikor a szovjet csapatok bejöttek, az volt Kovács Béla, Bibó István, Tildy Zoltán és társaik kérése, hogy mivel én tudok angolul, menjek ki Nyugatra, és mondjam el, mi is történik nálunk. Ezzel a valószínűtlen misszióval mentem el, s mivel a szovjetek időközben "stabilizáltak", már nem lehetett ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 17 T