Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)

2001 / 1. (135.) szám

1 együtt főznek, mint valamikor az óhazában lakoda­lomkor. Az egyre csökkenő számú magyar éttermek­ben még mindig az említett ételek jelentik az etnikai jelleget. (Jellemző, hogy az éttermek elnevezése is viseli a szimbólum jelleget: CSÁRDÁS, PIROSKA, PAPRIKA, stb.) A magyar centrumokban működő hentesüzletekben a Pick szalámit, a gyulai kolbászt, a cserkész kolbászt, a csabait és a füstölt szalonnát tartják igazi magyar termékeknek. New York magyar negyedének közepén néhány éve zárt be a több, mint 80 évig működő PAPRIKÁS WEISZ féle fűszerüzlet, amely alapításakor a Magyarországról szállított pa­prika és sok magyar termék amerikai árusítására szakosodott. A magyar összejöveteleken - banketteken, tánc­estélyeken, bálokon - az esemény fénypontja a magyar tánc, a csárdás, amely amerikai környezetben a legin­kább nemzeti jelleget hordozó táncunk. A magyar zene alatt többnyire a cigányzenekarok által játszott népies műzenét tartják igazán etnikus jellegűnek. Amerikai környezetben erős ragaszkodás tapasztalható az ún. "magyar ruhához." Ennek ugyan semmi kapcsolata sincs a népviselettel és nem hasonlít reformkori elődjére sem. Valószínűleg a 20. század elején alakult ki a "diszmagyar" elemeiből és korán eljutott az emigrációhoz. Főleg női változatával találkozhatunk: fehér bőujjú ing, piros szoknya, zöld kötény, piros sújtásos mellény és párta. A magyar ruha valószínűleg színösszeállítása miatt tartja népszerűségét, A lakáskultúrában leggyakrabban a dísztárgyak, a magyar szuvenír termékek válnak etnikai jelképpé. Legtöbb magyar identitást őrző család fontos ereklye­ként tart számon minden Magyarországról vagy Erdélyből származó dísztárgyat, emléket. Néhol egész magyaros szobaberendezéssel lehet találkozni. Eredeti népművészeti tárgyhoz az újvilágban nehezebb hozzá­jutni, így a 'Váci utcai népművészet" termékei, a kalo­csai mintás terítő, a matyó baba, a herendi porcelán vagy a nemzetiszínű kupakos Zwack Unikumos üveg veszi át a magyar identitás szimbolikus szerepét. Egy Ohioban működő cég magyaros jellegű dísztárgyak for­galmazásával foglalkozik. Kapható náluk többek között koronás címeres baseball sapka és matyó-mintás T­­Shirt - hasonlóan az amerikai városokhoz, ahol a helyi jellegzetességeket használják az öltözeteken díszítő­elemként. Nemzeti szimbólumaink a jelenkorban bele­kerültek a világkultúra mindent átfogó és összemosó rendszerébe. A szuvenír-ipar mindenhol ugyanazokat a módszereket alkalmazza, az egykor mélyebb tartal­mú jelképek, szimbólumok csak ikon-szerű díszként maradnak fenn. Közösségünkben a Szalonna sütés és a Halászlé főzés valóságos rituális ünnepi szintre emelkedtek. A szalonna sütés rítusa magyar Amerikában sok helyen megmaradt olyanok között is akik már nem beszélnek magyarul. Az ő számukra ez "sütni szalonna." □□□ BESZÉLGETÉS DR. HORVÁTH JÁNOS PROFESSZORRAL Csinta Samu A magyar kormánypárt egyik gazdasági szak­értője, a Fidesz gazdaságpolitikájának egyik atyja, dr. Horváth János hosszú amerikai lét és munkálkodás után tért haza, hogy segítsen Magyarország gazdasá­gának meggyógyításában.- Hogyan került vissza Magyarországra negy­venegy évnyi észak-amerikai tartózkodás után?- Az alkalmat az szolgáltatta, hogy 1997-ben a Közgazdasági Egyetem díszdoktorrá avatott, elismer­ve ezzel tudományos munkásságomat. Az ünnepségen mondott beszédemben kedvenc témámról, a gazdaság­­tudomány elméletében lévő kificamodásokról szóltam, szerintem ugyanis a közgazdaságtudomány nem ott van, ahol lennie kellene, amit a világ elvár tőle. Andorka Rudolf, a rektor, aki nem először értesült a nézeteim­ről, azt mondta, hogy aki ennyi közgazdaságtant, gaz­daságpolitikát tud, annak Magyarországon a helye. Annál is inkább, mivel nekem korábban volt egy politikai inkarnációm, 1946-47-ben kisgazda országgyű­lési képviselő voltam. Az angyalföldi szavazókörzetben indultam, s a prolinegyedben több szavazatot kaptam, mint a kommunista párt jelöltje, Kádár János. Később lecsuktak három és fél évre, amiből négyet leültem, ilyen volt a Rákosi-világ.- Ilyen kisgazda politikusi múlttal milyen szerepet osztott önre az '56-os magyar forradalom? Elsősorban gazdaságpolitikai szerepem volt a forradalomban, aztán amikor a szovjet csapatok bejöttek, az volt Kovács Béla, Bibó István, Tildy Zoltán és társaik kérése, hogy mivel én tudok angolul, men­jek ki Nyugatra, és mondjam el, mi is történik nálunk. Ezzel a valószínűtlen misszióval mentem el, s mivel a szovjetek időközben "stabilizáltak", már nem lehetett ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 17 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom