Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 2. (136.) szám
után vezető zászlóvivői a felvidékiek lettek... Esterházy keresztényszocialista elkötelezettségének üzenete ma is minden vonatkozásban időtálló. Esterházy János, a politikus utóélete szomorú. A pozsonyi nemzetvédők szerint a gróf rehabilitálása a második világháború eredményeit kérdőjelezné meg, beleértve a határok megváltoztatását... Esterházy János rehabilitálása szomorú adóssága Szlovákiának a magyarság felé. Ugyanakkor a szlovákiai magyar pártoknak és a magyarságnak nagyjából ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, mint a mártír politikusnak, Esterházy János emlékezetének ez a hiábavalóság a legelkeserítőbb üzenete. zágon CHJO DOLGOZAT ERDÉLY FŐVÁROSA ÉS A MAGYAR-ROMÁN KÉRDÉS Fischer Endre (Wantagh, NY) Kolozsvár Erdély fővárosa. Románul Cluj-Napoca, németül Klausenburg. A város Románia negyedik legnagyobbja, Bukarest (Bucuresti), Iasi és Konstanca (Constanta) után. Kolozsvár Kolozs megye (judetul Cluj) székhelye, megyei jogú város (municipium). Az Erdélyi-medence északnyugati peremén fekszik, "a Gyalui-havasok keleti nyúlványának, a Bükk-erdőnek alján,"1 a Kis-Szamos (Somesul Mic) völgyében, körülbelül 340 méter tengerszint fölötti magasságban.2 Kolozsvár közlekedési és ipari gócpont. így közli a Románia útikönyv: "Itt funak össze az Erdélyt nyugatkelet, illetve észak-dél irányban átszelő legfontosabb országutak és vasútvonalak" (359 oldal); itt vezet keresztül a Bécs - Budapest - Nagyvárad - Kolozsvár - Bukarest E60-as nemzetközi országút is. Kolozsváron működik az Ursus sörgyár, a híres cipőgyár - amely a világ minden tájára exportál, textil illetve ruhagyár, vegyészeti gyár, gyógyszergyár, és jelentős fémipari, és gépipari üzemek is vannak. Kolozsvár évezredes múltról dicsekedhet.4 Az i.e. 800 körüli években az északi trákok törzsei, a dákok és gétak népesítették be a területet.5 I. sz. 106-ban Traianus császár megszervezte a római Dácia provinciát, a meghódított dák terület java részén7 Az ókori Napoca-t 120 táján emelte municípiumi rangra Hadrianus császár, majd 160 és 180 között colonia rangot kapott Marcus Aurelius császártól.8 Aapoca-nak helyét a mai belváros környékén gyanítják. Tudjuk, hogy Castrum Clus-ként szerepel egy XII. század végi, vagy XIII. század eleji okiratban.10 Az 1241-es tatárjárás által súlyos népességi veszteséget szenvedett nemcsak a környék, hanem az egész Kárpát-medence. A tatárok visszavonulása után újjáépült a vár és V István ifjabb király és erdélyi herceg szászokat telepített a környékre, "a megfogyatkozott lakosság megerősítésére."11 Az 1316. augusztus 19-én kiadott oklevélben "a tövében települt faluval egyesült Clus vára városi rangot kapott (civitas Kulusvar)" Károly Róberttól,12 a magyar központi hatalom megszilárdítójától. 1405- ben pedig szabad királyi várossá avatta Zsigmond király.13 A történelmi belvárosa utcahálózata ugyanebben az évszázadban alakult ki, s ekkor is kezdték építeni a Főtéren (a mai Piata Unirii) található az "erdélyi gótika egyik csodájának nevezhető" Szent Mihály templomot14 - a város gyöngyszemét. Kolozsvár, valamint Erdély virágkora a XVI. század közepétől a XVII. század végéig tartott, "a török fennhatóság alá tartozó" önálló erdélyi fejedelemség idejében.17 ''Civitas primaria''-nak, vagyis "első városinak nevezték Kolozsvárt,18 és bár Gyulafehérvár volt a fejedelmi székhely, Kolozsvár is vezetői szerepet játszott majdnem minden téren.19 Adózó névsorok alapján tudjuk, hogy ekkor túlsúlyban kézművesek dolgoztak a városban.21 A XVII. század végén, az osztrák császári csapatok bevonulásával Erdély Habsburg uralom alá került és megszűnt önálló fejedelemség lenni.22 A már korábban elkezdődött válságot bizonyítja a népesség csökkenése a XVII. század végi 8000 főtől az 1714-i 5000 emberre.23 1789-ben jelent meg a város első magyar lapja, az "Erdélyi Magyar Hírvivő", és 1792- ben alakult meg az első magyar színtársulat.25 A XIX. században emelkedett a város lakossága. A magyarok képezték a város "túlnyomó többségét," és ugyanakkor jelentősen növekedett a románok számaránya.27 Az 1848-as forradalom után meggyorsul Kolozsvár fejlődése.28 E század második felében a gazdasági fejlődéssel együtt a művelődési élet is "megélénkül". 1859- ben létrejön az Erdélyi Múzeum Egyesület, "amely közel száz éven át magára vállalta az országrész magyar művelődési életének irányítását,"29 és 1872-ben megalakul a 4 karral rendelkező Magyar Királyi I. Ferencz József Tudományegyetem.30 Magyar nyelven ITT-OTT 34. évf. (2001), 2. (136.) SZÁM 35
