Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
Ezentúl nyugati nagy magyar tudósokról, művészekről, atlétákról írjanak. (Példamutató ebben a Passaic-i Szent István iskola: diákjai összeállításában már a második füzetet adja ki nyugati nagy magyar feltalálókról, tudósokról - angol és magyar nyelven.) Egyik izgalmas cserkészfoglalkozás a városi akadályverseny. Ezentúl ezek keretét a magyar központok: templomok, klubok, könyvtárak, szerkesztőségek, dalárdák története adja meg. Kövessék emigrációs intézményeink megalapozóinak útját: a Buenos Aires-i máterekét, a Burg Kastl-i tanárokét, a Sao Paulo-i bencésekét, a Ligonier-i református lelkészekét, a NewBrunswick-i docensekét, a Sydney-i felnőtt cserkészekét, a hamiltoni munkaközösségét, a clevelandi szülőkét, akik intézeteket, öregotthonokat, könyvtárakat, egyesületeket, cserkészotthonokat, múzeumokat hoztak létre. Számtalan emigráns magyar mutatott példát elszántságból, kitartásból, hitből: fiataljaink tudjanak róluk, legyenek büszkék rájuk, hisz ez az ő közvetlen múltjuk. így érhetjük el, hogy a mai amerikai-magyar, vagy svéd-magyar, vagy ausztrál-magyar ifjú mindkét kultúrában otthon érezze magát, kettős identitása többletet, értéket jelentsen számára. Ám még itt sem állhatunk meg. Számtalan magyar származású fiatal van, aki szórványban él, aki nem jár magyar közösségbe, aki nem beszél magyarul. Arra kell törekednünk, hogy ezek a fiatalok is kötődjenek a magyarsághoz. Adjunk nekik keretet ahhoz, hogy saját igényeik szerint közelítsék meg a magyarságot, legyen az nyelvtanulás, nyelvfejlesztés, történelmünk, tájegységeink, a népi hagyományok megismerése, az ősök felkutatása, a zsidó gyökerek és emlékek feltárása, műalkotások, vagy akár egy-egy személy munkásságának a tanulmányozása által. Adjunk alkalmat a magyarul nem tudó, esetleg vegyesházasságból származó fiatalnak, hogy bekerüljön a magyar kultúrkörbe. Sőt tovább megyek: karoljuk fel, vonjuk be a nem-magyar származású szülőt, házastársat is! Legyünk befogadók és nem kitaszítok! Egy ilyen magyarságnevelési program túlhaladja akár a hétvégi iskolák, akár a cserkészet kereteit. A magyar állammal karöltve lehet csak kivitelezni. A tét igen nagy: a nyugati magyarszármazású fiatalság kötődése a magyarsághoz. Érdemes megszívlelni, mert nemcsak a fiatalok gazdagodnak általa. A magyar származású nyugati ifjúság a magyarság támogatójává és szószólójává válhat, pozitívan befolyásolhatja a Magyarországról alkotott képet ("image"-et). Minden magyar származású egyén (sok esetben beleértve nemmagyar házastársát is) tőkét jelenthet az összmagyarság számára. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy ez valóra váljék. Jegyzetek h A magyar nyelv és kultúra megtartása az Amerikai Egyesült Államokban. 1997, szerk. Nagy Károly és Papp László Nyelv és Lélek Könyvek. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Anyanyelvi Konferencia. Budapest. 1998. 2 Collegium Hungaricum Juventutis Occidentalis Amerikai Magyar Tanári Egyesület Washington, 2001. április 21. □□□ REGÖSCSERKÉSZEK hagyományőrző fiatalok Clevelandból Szabó A Regös csoport tagjai Clevelandból még sohasem látogattak együtt Magyarországra. A harminchat ifjú cserkész Nógrád megyébe, arra a tájra érkezett Amerikából, ahonnan az általuk énekelt népdalok, a közösen járt táncok, az együtt mesélt népmesék, valamint a sokat játszott népi játékok származnak, amikről már annyit meséltek a nagyszüleik és cserkészvezetőik. A csoport a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretében működik, melynek célja a világ különböző tájain élő, második és harmadik generációs magyarok között a magyar nyelv, a nemzeti hagyományok, a magyarságismeret és a hazaszeretet ápolása. Mindez azért, hogy - Teleki Pál egykori miniszterelnököt és főcserkészt idézve - "emberebb embert és magyarabb magyart" faragjanak a fiatalabb generációk tagjaiból. A magyarul is kiválóan beszélő regös cserkészek tíz napot töltenek a híres palóc település, Kazár családjainál, és forgószínpadszerűen keresik fel azokat a házakat, ahol a helyi szokásokkal, kultúrával és néphagyományokkal ismerkedhetnek meg. A kazári napok után a Regös csoport Erdélybe utazik, hogy a székelyek földjén is mindazt élőben is megtapasztalják, amikről az óceánon túli otthonaikban csak a mesékből és a televízióból ismerhettek. Magyar Nemzet, 2001. július 16. - Budapest 8 ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM
