Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 2. (136.) szám
nál, Bilibók Jenő és Hegyeli Attila munkája révén. A MCSMSZ szervezésében az új tanévben tíz helységre terjesztik ki szakképzett tanárok által az oktatást. Az idén nyáron Gyimesbükkön, Deáky András panziójában pedagógiai tábort rendeztek a csángómagyar gyermekek és 12 önkéntes tanár részvételével. Ez készítette elő az új tanévet a tíz moldvai helységben. Ezek: Klézse, Pusztina, Lészped, Somoska, Trunk, Külsőrekecsin, Diószén, Forrófalva, Buda, Bákó. Az önkéntes tanárok: Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia, Sarca Felicia. Igazgatónő: Borbáth Erzsébet. Összegezve a fentieket, azt mondhatjuk, végre Isten a háta mögé nézett. Segítsük mi is a csángómagyarokat önazonosságukért vívott küzdelmükben. Ha módunk van rá, tartsuk ügyüket felszínen a nemzetközi médiában, és az európai, amerikai fórumokon. A hajdani 300 ezerből még körülbelül 30 ezer őrzi magyarságát. Nem vagyunk olyan sokan, hogy még őket is elveszítsük. Halljátok a harangokat? SOS... SOS... SOS... csernátoni NAGYJAINK EMLÉKEZETE NÉMETH LÁSZLÓ HAGYATÉKA a minőség forradalma, harmadik út, kísérletező ember, halhatatlan regények, történelmi drámák Cseh Tibor A huszadik század első évében született Németh László emlékének és hatalmas szellemi örökségének felelevenítése jótékony hatással lehet közösségi életünkre. Az általa megálmodott minőség forradalmát nem vívtuk meg, az osztályok valódi összeölelkezése megtisztult értelmiségi kultúrában nem valósult meg. A magyarság geopolitikai helyzetéből fakadó politikai zsákutcából kivezető út keresésének új lehetőséget adott az Európai Unióhoz való csatlakozás megvalósulásához közeledő stratégiája. De a hatalmas életmű (közel 100 kötet könyvet írt) irodalomtörténészeink ítélete és számos híve, követője és a terjedelmes vitairodalom alapján a magyar irodalom legnagyobbjai között jelölik ki a helyét. Könyvei nem könnyű olvasmányok, gondolkodni, töprengeni kényszerítenek. Gondolatai nagy figyelmet keltettek, különös tekintettel sorskérdéseinkre való alkalmazhatóságuk miatt. Hatalmas szellemi felkészültség, az eszmék megismerésének és rendszerezésének nyugtalan vágya volt írói műhelyének hajtó ereje. Szigorú, puritán lelkisége a tudás célját az erkölcsben találta meg. Nemzete sorsáért érzett felelősséggel a népi mozgalomban a nemzeti hagyományok és a korszerű társadalmi reformok szintézisét látta. Küldetési tudattal indult útjára. Nagybányán született, tudós történelemtanár édesapja gyermekkori eszményképe volt. Az egyetemen előbb bölcsészeti, majd orvosi tanulmányokat végzett. Gyakorló orvos korában egy novellájával megnyerte a „Nyugat” folyóirat egyik pályázatát. A bíráló bizottság meghökkenésére közölte, hogy nem novellákat akar írni, hanem a magyar irodalmi erőket akarja megszervezni. Sorra jelentek meg írásai és tanulmányai. Esszéiben különösen a nyugati kultúrában tájékozódott, és kereste, hogy mely művekkel tudott a magyar író betörni a világirodalomba. Egymaga szerkesztett és írt tele egy folyóiratot „Tanú” címmel. Tanulmányaiban előbb egész Európát, majd a magyarságot vizsgálta, hogy felkészítsen európai hivatásunkra. Az emberi tudás, a művészetek, a természettudományok, az irodalom minden ágára kiterjedt kutató figyelme. Kutatási szomjában volt olyan év, amikor hat új nyelvet megtanult. „A minőség forradalma” című művében foglalta össze idealista elveit A közösség megújúlása csak az egyén erkölcsi emelkedésén át vezet. Németh igénye szerint a társadalmat úgy kell átalakítani, hogy az eltömegesedett munka sívár börtöne helyett az ember az élet szépségét a minőségi munka örömében találja meg: Ez a magasszíntű kívánság Németh László utópiája. „Várom az embert, aki megszövegezze a minőség forradalmi kiáltványát. Ezt a kiáltványt már sokmillió ember szövegezi a szívében, s a mozgalom, amelyet kivált, mélyebbre fog szántani az emberi életben, mint az elosztás forradalma... Az ember ezermesternek született.”- Aki nem tud remeket csinálni, rabszolgává válik. Németh László azt a társadalmat keresi, mely a ITT-OTT 34. évf. (2001), 2. (136.) SZÁM 31 i
