Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
elnyúló, magas vízszintű tetőzések kialakulásához. A Tokaj alatti Tisza-szakaszon eddig soha nem tapasztalt ütemű vízszintemelkedéseket figyeltek meg. 2000. március-áprilisi árhullám A tavalyi, 1999-es év a Tisza vízgyűjtőterületén rendkívül csapadékos volt, a vízgyűjtő egyes részein az elmúlt 20 évben a legcsapadékosabb. Április 4-én és 5-én egy aktív ciklon újabb nagymennyiségű esővel ázatta a vízgyűjtőket. Mivel az esőzés igen nagy területre terjedt ki, így az összes észak-magyarországi vízfolyáson intenzív áradás kezdődött. A Tiszán kritikus helyzet alakult ki. Az előző igen magas árhullám még mindig nem tudott kiürülni a mederből és az erre ráfutó újabb jelentős vízmennyiség Tiszabercel alatt minden eddiginél magasabb tetőző vízszinteket produkált. A Felső-Tisza és a felső mellékfolyók egyesült árhulláma - Közép- és Alsó-Tiszára érkezett. A Tisza duzzasztó hatása miatt a Bodrog alsó szakaszain is meghaladta a vízszint az eddigi - 1999-ben mért maximumokat. 2001. márciusi árhullám A 2001. évi szélsőséges árvíz jelentkezésének lehetséges rizikótényezői most mind együtt és szinte egyidőben jelentkeztek. Jelentős hóvízkészlet képződött február legvégére, március elején hirtelen, és erőteljes felmelegedés történt, amely nyomán a hóolvadás rendkívüli esőkkel párosult, és a vegetáció még nem indult meg. Az 1998 novemberi árhullámhoz hasonló helyzet alakult ki most úgy, hogy egy jelentős csapadékterhelés volt a Tisza jobb parti mellékfolyókon, de a Visó, az Iza, valamint a Szamos, Túr vízgyűjtője sokkal több csapadékot kapott. A minden eddiginél nagyobb vízmagasság és vízhozam következtében a töltésekre óriási nyomás nehezedett, több szakaszon magassági hiány állt elő, ezért március 6-ra a tetőző vízállást is tartó nyúlgátak kiépítése több mint 30 km hosszban befejeződött, melyek helyenként 40-50 cm-es vízszintet tartottak. Március 6-án Tisza Tarpa és Tivadar közötti jobbparti töltésszakaszán pár óra alatt egymás után 16 db, a Túr bal part védett töltésszakaszán 2 db suvadás alakult ki. A suvadásos szakaszokon a töltés teljes állékonyságvesztése következett be, melynek hatására a Tisza jobb partján két helyen a töltés átszakadt és a beregi HatAMNTOU MAßT*** HrVATAIX Évzáró vizsga a HTMH-ban Stark Ferenc, Tarján Gábor, Horváth János, Kucsera Tamás öblözetbe 140 millió m3 víz folyt ki, mely a legmélyebb vonulatokon haladt végig - elöntve 26,000 ha területet - Lónya község irányába, érintve és részben vagy egészben elárasztva 9 települést. További kilenc település védelmére lokalizációs töltések és körgátak épültek. A Túr bal parti suvadáson a Tisza-Szamosközbe 8.1 millió m3 víz folyt ki, elöntve 4,000 ha mezőgazdasági területet, de belterületet nem. A Palád-patak jobb parti töltésén 1,400 m hosszban és több mint két napon keresztül 30-50 cm vastagságban a Palád-csécsei öblözetbe 10 millió m3 víz folyt át 3,500 ha területet elöntve, közvetlenül veszélyeztetve két települést melyből Kispalád részlegesen víz alá került. Összefoglalás Az árvízszintek emelkedésének legalább három egymást átfedő, egymásra halmozódó ok van:- korábban még nem kialakult időjárási helyzetekből származó következmények fordulhatnak elő- a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatásának integrált megjelenése (ebben az erdők, művelési ág változás, a vízépítési tevékenység, a burkolt területek növekedése egyaránt benne van)- az éghajlatváltozás sok részletében még vitatott hatása A Tisza vízjárása valószínűleg még nem használt ki minden olyan lehetőséget, amely nagyvizeinek statisztikai adatsorából eleve rendelkezésre állhat. A Közlekedés- és Vízügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatója ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 23
