Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
I 2. Próbált-e Magyarországon munkát keresni? Ott jobb a gazdasági helyzet, s a mentalitás is közelebb a nyugatihoz. Onnan, kapcsolatokat kiépítve, tapasztalatokkal visszatérhetne, hogy megnyissa saját üzletét, amelyben ön állíthatná fel a pozitív mentalitás szellemét. Az ilyenhez, ha eredményes, vonzódnak az emberek. így a saját szűkebb társadalmának is hasznára lehetne. Higyje el nincs jobb üzlet, mint az egyéni és a társadalmi érdek összeegyeztetése. 3. A statisztika szerint Magyarország az egyik legnagyobb gazdasági befektető Romániában. Gondolte arra, s tett-e lépéseket aziránt, hogy Erdélyben egy magyar vállalatnál dolgozzon? Felmérte-e már az Erdélyben befektető magyar vállalatok számát, milyenségét? 4. Hol tanulhatna tovább, hogy az ön érvényesüléséhez szükséges feltételeket megszerezze? S ahhoz, hogy oda elérjen, milyen lépéseket kellene tennie? Lám, ezen kérdések megválaszolatlansága minden segíteni akaró személyt hatalmas feladatok elé állítana - az anyagiakról nem is beszélve. Remélem, ezeket a kérdéseket vagy megjegyzéseket nem a visszavetés egyik formájának veszi, hanem hogy segítséget akartak nyújtani egy útján most induló szimpatikus fiatal embernek. Annak idején én nem csináltam ilyen felméréseket, most már csinálnék. Minden jót kívánva üdvözli, Fülöp László Minneapolis, Minnesota, USA □□□ MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, A TISZA 1998-2001. ÉVI ÁRVIZEI Hajós Béla Törökbálint Magyarország vízkár-veszélyeztetettségét az határozza meg, hogy a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból nálunk torlódó vízmennyiség miatt nagy az elöntés által veszélyeztetett terület. A 21,000 km2-nyi területű ármentesített árvízi öblözetek (a Duna vízrendszerében 5,500 km2, a Tisza vízrendszerében 15,500 km2) társadalmi-gazdasági jellemzői:- csaknem 700 településen 2.5 millió ember van kitéve árvízveszélynek,- itt található az ország megművelhető területének egyharmada, 18,000 km2 értékes mezőgazdasági földterület,- itt húzódik a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a,- itt található több mint 2,000 ipari üzem,- itt állítják elő az ország éves bruttó termelési értékének mintegy 25%-át. Magyarország vízfolyásai két nagy folyó, a Duna és Tisza vízrendszerére oszthatók. A magyarországi folyók - néhány kisebb vízfolyást leszámítva - mind külföldön erednek, befogadójuk a Duna vagy Tisza. A magyarországi nagy folyók hossza 2,822 km, vízgyűjtő területük pedig gyakorlatilag az ország teljes területe (93,000 km2). A határainkhoz érkező folyók kereken 290,000 km2-ről, tehát Magyarország területének több mint háromszorosáról gyűjtik össze a vizeket. A folyók vízjárását éppen ezért döntően nem a hazai, hanem más országok vízgyűjtő területén keletkező vizek alakítják, befolyásolják. A Tisza vízrendszere A Tisza a vízszabályozás előtt csekély esésű és kanyargós folyó volt, amelynek a vízrajzi gondjait csak egy általános, az egész Tisza-völgyre kiterjedő rendezéssel lehetett megoldani. Széchenyi és Vásárhelyi munkássága megalapozta a szabályozás megvalósítását. A munka 1846-ban indult és több mint 50 éven át folyt. Az ármentesítési munkálatok legnagyobb része a XIX. század végére gyakorlatilag befejeződött, bár voltaképpen a mai napig sem zárult le. Ettől az időtől kezdve az elöntött területek nagysága egy-egy évtizedben összesen a korábbiak töredékére csökkent. A szabályozás nagy művét sikeresnek mondhatjuk, hiszen a Tisza árvize jelentősebb pusztítást azóta sem okozott. A Tisza-völgyi munkáknak a célja kettős volt:- Egységes töltésrendszer építésével mentesíteni az Alföldet a Tisza és mellékfolyói szeszélyesen, de mindig visszatérően bekövetkező elárasztásaitól.- Mederváltozásoktól mentes, jó lefolyási és hajózási viszonyokat teremteni a folyómeder vonalozásának alakításával: átvágások létesítésével. Magyarországon az éghajlati és topográfiai adottITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 21
