Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 2. (134.) szám

A CLEVELANDI MAGYAR TÖRTÉNELMI MÚZEUM Előadás: elhangzott 2000. augusztus 17-én a Reménység Tavánál Friedrich Mária (Cleveland, OH) Jó pár évvel ezelőtt "garage sale"-en találtunk egy herendi kulacsot. (Európai vendégeinknek el kell mondanom, hogy it nálunk a "garage sale"-t talán leg­jobban egy lomtalanítási akcióval lehet összehasonlí­tani, azzal a különbséggel, hogy a itt a kapitalizmus befolyása alatt nem dobjuk ki lim-lomjainkat, hanem el próbáljuk adni). Szóval, valakinek a garázsában a sok ócska porcelán között találtunk egy herendi kula­csot. Megkérdeztük az asszonyt, hogy mennyiért adja, és mikor egy dollárt mondott, olyan hamar a kezébe nyomtuk a pénzt, hogy biztos sokáig csodálkozott ezeken a furcsa embereken, akik még nem is alku­doztak. Egy másik eset: egy reggel az egyik munka­társam egy cipősdobozt tett az íróasztalomra, mond­ván, hogy ez talán érdekel engem. Persze, hogy érde­kelt, az egész doboz tele volt régi magyar bélyegekkel. Kérdeztem, hogy honnan szerezte és mondta, hogy a szomszéd szemétládájában látta meg és mivel tudta, hogy magyar vagyok, elhozta nekem. Egy jó pár évvel később, mikor már volt Magyar Múzeum, egy nem­magyar látogatónak mutattam különböző népviselete­ket és az egyikre azt mondtam, hogy ez Erdélyből való. "Ah, Transylvania" mondta ő csodálkozva, "hát valóban létezik egy ilyen hely? Én mindig azt hittem, hogy ez csak a Drakula mesében szerepel mint egy mesebeli ország." Ezek a példák mutatják, hogy miért van szükség egy magyar múzeumra, különösképpen egy olyan városban mint Cleveland, ahol igen sok magyar él és ahol a bevándorolt magyarok és leszármazottjaik mint politikusok, üzletemberek, művészek vagy egyszerű munkások nagy szerepet játszották városunk törté­nelmében. A múzeum gondolata sokszor szóba került, de komoly szervezkedés csak 1985-ben kezdődött, amikor Főtisztelendő Nyeste János, a Szent Erzsébet egy­háznak az akkori plébánosa, összehívott egy kis cso­portot, amelyről tudta, hogy szívén viseli a magyar múzeum létrehozását. Az alapító tagok között különösen ki szeretném emelni Dr. Somogy Ferenc történész professzor urat, [aki akkor így szólt]: "A clevelandi magyarság régi törekvése, hogy a tudományos, irodalmi, művészeti, nép- és iparművé­szeti alkotásainak termékeit, a magyarság társadal­mi és közművelődési, sajátos ipari és kereskedelmi életének bizonyítékait összegyűjtse, megőrizze s a magyar utókor számára, de más nemzetiségek leszár­mazottjai részére is bármikor hozzáférhetővé tegye. Ez a törekvés először is azt akarta tanúsítani, hogy a clevelandi magyarság rendületlen hűséggel megtartotta hazai szokásait, erkölcseit, sajátos alkotókedvét és életmódját, másodszor pedig a múlt adottságainak feltárásával és állandósított bemutatá­sával a későbbi nemzedékek tagjaiban a magyar ön­tudatot és a magyar népi, nemzeti hagyományok tisz­teletben tartását szerette volna megőrizni vagy felkel­teni A Clevelandi Magyar Történelmi Társulat és annak múzeuma ezzel a kettős céllal alakult meg. A Társulat 1985. október 7-én tartotta meg első nyilvános közgyűlését, majd hosszas és gondos előkészítés után 1986. április 20-án első bemutatkozó kiállítását, amelyet a vele egy időben rendezett ekuménikus Isten­­tisztelet kapcsán mintegy 1,000 látogató tekintett meg. A múzeum fenntartó testületé a clevelandi Szent Erzsébet római katolikus magyar egyházközségtől jogilag is, szervezetileg is teljesen független, nem nyerészkedő egyesület, amelyet Ohio állam, mint ilyent, a tömeges magyar bevándorlás második száz évének hajnalán, 1985. szeptember 3-án be is jegyzett. A múzeumnak ideiglenesen az említett egyházközség adott helyet nemcsak azért, mert a clevelandi magyar közművelődési és vallási élet mintegy 100 éve innen indult el, hanem azért is, mert annak templomát a szövetségi, állami és városi szervek máris műemlékké nyilvánították. A múzeum a clevelandi magyar életre vonatkozó minden tárgyat, emléket szakszerűen gyűjt. Benne bármelyik más egyházközség, gyülekezet, társadalmi vagy közművelődési egyesület, család vagy magános személy letétként is elhelyezheti emlékeit, könyvtárait és iratait. Fenntartó testületé most külön szemlét (Re­view) indít, amely a múzeummal kapcsolatos minden eseményről félévenként előre vagy utólag számot ad. "Reméljük, hogy az utókor megérti a benne meg­nyilvánuló nemes szándékot s a clevelandi második 32 ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TELI SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom