Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
mÁ ÜNNEPEINK augusztus 20: SZENT ISTVÁN KIRÁLY Elmélkedés: elhangzott 2000. aug. 19-én, a Reménység Tavánál Könyörgés Éltető Lajos (Portland, OR) (Real Audio-val lejátszható a német nyelvű változata) Szent István király, Szent Gizella férje: könyörögj érettünk! Szent Imre, Szent Gizella fia: könyörögj érettünk! Magyarországi Szent Margit, Budapest védőszentje: könyörögj érettünk! Sziléziai Szent Hedwig: könyörögj érettünk! Türingiai Szent Erzsébet, Endre magyar király lánya: könyörögj érettünk! Szent Gizella, te, Bajorország lánya, könyörögj érettünk! Szent István király hitvese: könyörögj érettünk! Te, magyarok királynéja: könyörögj érettünk! Te, a kereszténység követe magyar földön: könyörögj érettünk! Te, a szegények jótevője: könyörögj érettünk! Te, fájdalommal megpróbáltatott anya: könyörögj érettünk! Te példaképe a lelkierőnek s a hithűségnek, Niedernburg apátnője: könyörögj érettünk! Te, pártfogója Niedernburgnak és Passaunak: könyörögj érettünk! Minden német és magyar szentek: könyörögjetek érettünk! Idén ezt a könyörgést hallották Bajorország elemi iskoláinak tanulói a Bayerischer Rundfunk - a bajor rádió és televízió - iskolai adóján, s hallgathatják bármikor a Világhálón. A könyörgést két, kb. 15-15 perces történelmi lecke követi, melyekben egy nagypapa bájos módon mesél unokalányának a magyarokról, Gizella királynéról, Szent Istvánról, a kereszténység felvételéről a magyarok által. A mesében, s a kislány kérdéseire adott feleletekben nagyobb szerepet kap mindebben Gizella, mint a történet magyar verzióban, de ezen nincs okunk megütközni: a legendákat mindenki saját háttere szerint értelmezi, s elvégre itt bajor legendáról van szó, melyek témája egyben magyar is. Természetes, hogy a hangsúly, a nézőpont más mint nálunk, s az is igaz, hogy csak a bajorok tartják Gizellát szentnek, számunkra és a római egyház számára nem az. Ezt a nagypapa meg is magyarázza, s megjegyzi, hogy Gizella sírjához manapság főleg idős magyarok zarándokolnak el. Hogy a bajor gyerekek szépet és jót tanulnak a magyarokról, s azt, hogy minket részükről több, mint csak általános felebaráti szeretet illet; hogy a mi történelmünk legalább egy ponton az övék is, mint ahogy az övék a miénk - nos, ez a közös nevező, aminek ápolására a bajor kultuszminisztérium pénzt költ, nem a mi érdemünk, mai magyaroké, nem a tietek, barátaim, s nem az enyém, hanem Géza fejedelemé, Sarolt fejedelemasszonyé, de elsősorban István királyé, aki a mi királyunk volt ugyan, de aki ma, mint jelkép, már nem csak a mienk. Két hete sincs, hogy Magyarország új köztársasági elnöke, Mádl Ferenc bejelentette székfoglaló beszédében, hogy István királyt a keleti ortodox egyház zsinata is szentnek nyilvánította. Gondoljuk csak meg: ezután hozzá is könyöröghetnek a románok, a szerbek, a bulgárok, s az oroszok ortodoxai. (Nóta bene, a magyarországi sajtó alig figyelt fel erre a hihetetlenül fontos és teljesen váratlan eseményre. Ez ugyanis az első eset 1054 óta, hogy az egyik egyház elismeri a másik szentjét, s lehet, hogy az első lépés a várva várt kiengesztelődés irányában is - s mindez egy magyar szent kapcsán!) Nos, mennyi az a jóindulat, amit Szent István felhalmozott számunkra, e földön s a mennyben? Hogy más kultúrából kölcsönzött fogalommal éljek: mennyi volt a pozitív kármája? - Minden tekintetben igen sok. Mindazt, amit tett, így foglalnám össze jelképesen: építője volt az istenországának a Kárpát-medencében, valamint népének, ill. népeinek lelkében. Hogyan van akkor az, hogy Szent István személye mégsem örvend fenntartás nélküli tiszteletnek nálunk? Miért van az, hogy - mint láttuk e héten is - jobban szeretjük Koppányt s Ond vezér többi unokáját, mint István királyt? (Felolvastatott Madarász Pál emigráns költő "Istefán" c. verses drámája.) Meghagyjuk Istvánnak ugyan, hogy nélküle talán elvesztünk volna (bármit is jelentsen ez), de ezzel aztán le is róttuk az iránta való tiszteletet. Pedig István nem csak megmentett bennünket: meg is gazdagított a nyugati ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM 3
