Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 1. (133.) szám

vei. Az "extra Hungáriám non est vita" szemlélet öntelt­sége, betöltetlen történelmi űrt hagyott maga után a nagyvilág számára. Ennek a világ által ismeretlen magyar ugarnak kincseire vet reflektorfényt a Floridában élő Simon András ny. egyetemi tanár (University of Akron) an­gol nyelvű könyve. A rendkívüli gondossággal meg­szerkesztett és az emberi élet minden lényeges alkotó területét felölelő mű célja, hogy bemutassa, mivel já­rult hozzá a magyar géniusz az emberiség egyetemes kultúrájához. A 450 oldalas könyv terjedelmét szem­lélve, a benne előforduló magyar nevek sokaságát, szaktudásuk vagy művészi ihletettségük és tehetsé­gük sokféleségét megismerve, még a legtájékozottabb olvasót is kellemes meglepetések érik majdnem min­den oldalon. Hiszen kezdve a népművészet, építészet, szobrászat, festőművészet, irodalom, zene világhírre emelkedett magyar tehetségeitől, a színpadi kulisszák és a film világáig, melyben hemzseg a magyar színész­nők, színészek, rendezők, szakmai újító serege, köztük az elismerés legmagasabb régiójába beérkezettek is. Atomfizikusoktól a zeneszerzőkig, matematikusoktól az orientalistákig, nyelvészektől a mérnökökig, holly­woodi filmcsillagoktól az orvosokig, öttusázóktól a világutazókig és tovább... tovább terjed a magyar gé­niuszok sora és nem ér véget. Méltán jegyzi meg a szerző, hogy még azok is, akik nem szeretik a magyarokat, kény­telenek beismerni, hogy bármit csinálnak, azt jól csinálják. S joggal teszi hozzá, hogy könyve ezt a tapaszta­latot igazolja. Találomra kinyitom a könyvet. A 308. oldalon, a Geológia és Ásványtan címszó alatt megtudom, hogy Tomcsányi Adám (1755-1831) és Kitaibel Pál (1757-1817) voltak az első tudósok akik az izoszeizmikus elvet (melyen a modern földrengés­mérő műszerek alapulnak), alkalmazták a földrengé­sek értelmezésére. Tomcsányi ezt a módszert először az 1810-es móri földrengés analíziséről írott könyvében használta. Tovább lapozgatva, megakad a szemem Ferenczi Sándor (1873-1933) nevén. 0 a világ egyik legismer­tebb pszichoanalitikusa. Szoros munkatársa volt Freud Zsigmondnak, 1909-ben az ő javaslatára alakult meg a Nemzetközi Pszichológiai Társaság. Számos szakkönyvet írt, melyeket sok nyelvre lefordítottak. Örökségül hagyta utolsó gyógykezelési formuláját is, melynek lényege egy mondatba sűríthető: A betegke­zelő tehetségének nélkülözhetetlen gyógyító ereje a szeretet. Ferenczy azonban nem állt társtalanul a ma­gyar pszichológia és pszichiátria szakterületén. Szondi Lipót, Révész Géza, Miskolcy Dezső, Benedek László, Gegesi-Kiss Pál és Szabó Dénes, valahányan nemzet­közileg ismert és elismert szakemberek voltak. Lénye­ges biográfiai adataikat megtaláljuk a könyvben. Rátérve a film világára, sok kellemes meglepe­tés éri az olvasót. Megtudjuk, hogy Magyarországon készítették a világon az első dokumentumfilmet (1896- ban, I. Ferenc József látogatásáról készült film). Tánc címmel készült 1901-ben az első eredeti magyar film, melyben a kor legnagyobb magyar színészei (Blaha Lujza, Varsányi Irén, Márkus Emília, Hegedűs Gyula stb.) szerepeltek. Magyarország vezette be Európá­ban először az oktatófilmeket. Az első nagy magyar filmeket a kolozsvári Magyar Nemzeti Színház igaz­gatója, Janovics Jenő rendezte (Bánk bán 1914-ben, Jászai Marival és Várkonyi Mihállyal) 1918 előtt már 30 nagyobb filmstúdió működött Magyarországon. A két háború között a magyar filmek exportja is meg­indult. Az Egyesült Államokban különösen nagy sikert értek el Hyppolit a lakáj és a Meseautó nagysikerű vígjátékok. A kritikusok egyhangú véleménye szerint a korszak legjobb magyar filmje az Emberek a hava­son volt, Nyírő József novellái (Kopjafák) alapján, Szőts István rendezésében. Az 1942-es velencei Bien­­nálén elnyerte a nagydíjat. Néhány további kiragadott adat: 1940-ben Jugoszlávia 140 magyar filmet vásárolt, ugyanazon évben Olaszország megvette az egész évi magyar filmprodukciót. 1940 és 1996 között magyar filmek nemzetközi filmbemutatókon (Velence, Cannes, Bécs, Locarno, Vancouver stb.) 252 díjat nyertek. Cukor Adolf árvagyerek volt, 17 éves korában sepre­­getéssel kezdte emigráns pályafutását New York-ban. 30 év alatt mozivállalatát 300 filmszínházra építette ki. Ennél sokkal jelentősebb az általa alapított Paramount filmvállalat, mely halhatatlan filmekkel gyarapította a film történetét (például A tíz parancsolat). A holly­woodi filmcsillagok között sok magyart találunk. Lya de Putti az első amerikai némafilmekben játszott főszerepet, míg Bánky Vilma a filmvászon királynője volt a némafilm korszakában. A hangosfilm korából Victor Varconi (Várkonyi Mihály), Ilona Massey (Haj­­mássy Ilona), S.Z. Sakall (Szőke Szakáll), Paul Lukas (Lukács Pál), Éva Bartók (Szőke Márta), Bela Lugosi (Blaskó Ferenc), Peter Lorre (Löwenstein László) a legkedveltebbek. Az Amerikában született második 38 ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom