Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
története, az anyanyelv oktatásának a betiltásával, a román nyelvű misézéssel, a magyar beszéd eltiltásával mára csak 40% beszéli ősi szép nyelvét. Magyarországon az úgynevezett puha diktatúrában a parancsuralmi rendszer mellett, a kormány megkezdte szerény, piac-orientált gazdasági reformok bevezetését. Az új gazdasági reformok azonban nem bizonyultak elégségesnek a súlyos gazdasági válság megakadályozására. A válság a politikai nyomással együtt, fokozatos és békés változáshoz vezetett. 1989. tavaszán Kádár János lemondott és ősszel már a Parlament demokratikus alkotmányt fogadott el. Magyarország megnyitotta a kelet-német menekültek előtt Ausztriával szomszédos határait: jelentősen hozzájárult a vasfüggöny lebontásához. Kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A demokrácia visszatérését követően Magyarország konszolidálta kapcsolatait a szomszédos országokkal. Hazánk teljes egészében részt vett az EURÓPAI UNIÓ által kezdeményezett Európai Stabilitási Paktumban és alapszerződést kötött Ukrajnával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Romániával. Az Alapszerződések elismerik a határok sérthetetlenségét, valamint az Európai Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezeteknek a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó elveit. 1989. óta a magyar politikai erők körében széleskörű politikai konszenzus az ország Európai Uniós tagságát támogatja. A független magyar állam 1000 évvel ezelőtti megalakulása óta szorosan kapcsolódott a nyugati kultúrához és értékekhez. E folyamathoz való csatlakozás társadalmi és gazdasági szükségszerűség, melynek nincs reális alternatívája. 1990. óta az egymást váltó kormányok folyamatosan ennek megfelelően határozták meg a magyar bel- és külpolitika alapvető célkitűzéseit. Az előzőkben próbáltam ecsetelni azt az embertelen igazságtalanságot, amellyel a magyarságot sújtották a huszadik században. Egy erős közép-európai állam szétszaggatásával létrehozott új államok nem szolgálták a térség lakosságának a biztonságát. Az új államok belső gazdasági-társadalmi gondjai miatt nacionalista hangulatkeltés a magyarság elleni gyűlöletre hangolta a többségi nemzetet. Kizárólag a magyarság bölcs tűrőképességének köszönhető, hogy fegyveres konfliktusra nem került sor. A szomszédos államokban főleg a baloldai erők váltak szélsőséges, nemzetiség ellenes tömörülésekké. Iliescu, Meciar, Milosevics jeleskedtek nemzetiség ellenes intézkedéseikkel. Amikor az első szabadon választott kormányfő, Antall József a Parlamentben kijelentette, hogy lélekben 15 milliós magyarság miniszterelnöke szeretne lenni, az ellenzék restaurációval vádolta meg: állásfoglalásukkal segítették a magyarellenes hangulatkeltést. A magyarság egy részét sikerült a határon túliakkal szembehangolni. Az Erdélyből áttelepülteket, vagy az idelátogatókat, románoknak titulálták. Különösen a fiatalok a hiányos történelmi ismereteik miatt, idegenként fogadták a töretlen magyarságtudattal rendelkező székelyeket. A határőrizeti szervek megalázóan érdeklődtek jövetelük céljáról. Mély lelki sebek ejtődnek manapság az illetékes szervek bánásmódjától. S ezek a sérülések fájdalmasabbak a hírhedt securitate veréseinél. Bűnözőként kezelik az idecsábított, vagy éppen családja szegényes megélhetését segítő alkalmi munkavállalást végző, szorgalmas, ügyes kezű fiatalokat. Igen hátrányosan különböztetik meg: alacsonyabb bért fizetnek és ki vannak téve a hatóság zaklatásának. Ugyanakkor az arab, kínai valutások, zúgkereskedők tíz éve zavartalanul folytathatják alvilági tevékenységüket. így kerültek a határon túli magyarok abba a tűrhetetlen helyzetbe, hogy szülőföldjükön másodosztályú állampolgárok, Magyarországon idegenek. Ezen az állapoton a Parlamentnek kell törvényhozással változtatni. Rendezni kell a szomszédos államokban élő magyarság jogi helyzetét, a kettős állampolgárság megadásával. Nem halasztható tovább a kommunizmus által elkobzott egyházi és magán vagyonok visszaadása, teljes kártalanítása. E nélkül nem oldódik fel a nemzetiségiekkel szembeni feszültség. Az anyagi javak rendezése mellett, a többségi nemzetnek meg kell egyezni a magyarsággal. Csak ezzel bizonyítható a demokratikus államrend megalakulása, mely alapfeltétele az EURÓPAI UNIÓS tagságnak. Bár az emberi jogok érvényesítése a nacionalista pártok miatt még nem valósulhatott meg, de az utóbbi időben tapasztalható kedvező jelzés. Az Európában szélsőségességéről közismert Tudor, a Nagy Románia Párt vezetője legutóbbi bukaresti nagygyűlésen kihangsúlyozta: A jövőben mérsékletességet fog tanúsítani, hogy elkerülje Haider, az Osztrák Szabadság Párt vezetőjének a sorsát. Ami Irakkal, Jugoszláviával és Ausztriával történt, tanulsággal szolgál számunkra," jelentette ki a román szenátor. "Nincs átmenet az elszigeteltség és az integráció 30 ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM
