Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
része többnyire munkanélkül volt, a kanadai-magyar közösségi élet fellendült. Ugyanakkor legtöbb helyen a közösség meghasonlott politikailag és két táborra oszlott. Az egyik megmaradt hazafinak és istenhívőnek, a másik kommunista befolyás alá került. De ez a folyamat nem volt minden esetben káros a szervezeti életre, mivel a két tábor közötti versengés nem egyszer keményebb társadalmi munkára - tagtoborzásra, nagyszabású aktivitásra - buzdította a magyar bevándorlókat. Még egy tényező létezett 1924 után, ami elősegítette a kanadai-magyar élet felvirágzását. Az, hogy ebben az időben sokkal több tanult és képzett - középvagy néha felső osztálybeli - magyar érkezett Kanadába mint 1914 előtt. Meg kell hagyni, hogy az új bevándorlók túlnyomó többsége mezőgazdasági munkás volt, és ha nem is, annak adta ki magát, mivel a kanadai hatóságok csak ilyen embereket akartak beengedni. A bevándorlási szabályokat sokszor kijátszva érkező értelmiségiek, letelepedésük után bekapcsolódtak az újonnan született magyar szervezeti életbe és hozzájárultak annak fellendüléséhez. Az új és az újjászületett magyar szervezetek munkáját és aktivitást kifejtő képességét erősen korlátozta a harmincas évek gazdasági válsága. Egy teljes évtizedéig, de tulajdonképpen majdnem 1942-ig - amikor a háborús viszonyok eredményeként fellendült az ipari és mezőgazdasági termelés -, a legtöbb újmagyar bevándorló nagy szegénységben élt és nem volt módjában szervezeteit hatásosan anyagilag támogatni. Ennek ellenére nagyarányú munka folyt a magyar társadalmi élet megteremtése vagy fenntartása érdekében. Sőt, még nemzetközi arányú megmozdulásokra is képes volt a megduzzadt kanadai magyar közösség. Kanada területén számos új magyar intézmény alakult ebben az időben. Legjellegzőbbek voltak a betegsegélyző egyletek. Híresek voltak a Kossuth betegsegélyző fiókjai, melyek a harmincas évek végére már számos ipari központban létrejöttek és nagyvonalú társadalmi és politikai munkát (főleg baloldali propagandát) fejtettek ki. Nagy számmal létesültek jobboldali betegsegélyző egyletek is. Sok új egyházközség is alakult, a legnagyobbak a katolikusok között, miután a kanadai katolikus egyház vezetősége nagynehezen beleegyezett abba, hogy etnik plébániák is alakulhassanak. Ugyancsak több új magyar újság jelent meg. Az évtized végén már vagy féltucat kanadai magyar újság létezett, annak ellenére, hogy az itt lakó magyarság nagyrésze Amerikából járatta a magyarnyelvű sajtóterméket. A legérdekesebb vállalkozás e téren a Winnipegben megjelent angolnyelvű, de magyar témájú hetilap volt, The Young Hungarian-American. E lap nem volt hosszúéletű: a közöny és a gazdasági válság rövid idő után megölte. A korabeli kanadai magyar közösségnek a nemzetközi vonalon kifejtett aktivitásáról csak két tényt szeretnék megemlíteni. E megmozdulások igazolják a kanadai magyar társadalom ideológiai megosztottságát a két világháború közötti korban. A baloldal legnagyobb vállalkozása abból állt, hogy önkénteseket toboroztak a Nemzetközi Légiónak, mely a Spanyol Polgárháborúban Franko tábornok csapatai ellen küzdött. Közel száz kanadai magyarról tudunk, aki részt vett e háborúban. A hazafias magyarok legismertebb megmozdulása pedig a "Justice for Hungary" óceánrepülés (Newfoundlandból Magyarországig) megszervezése volt. Az a tény, hogy e vállalkozás költségei nagyrészét egy csikágói magyar viselte, nem von le sokat a kanadai magyarok érdeméből. A 20-as években érkezett magyar bevándorlási hullám után beindult kulturális és társadalmi fellendülés nem volt tartós. A negyvenes évek derekán minden jel arra mutatott, hogy a kanadai magyar közösségek nagyrésze újra fennmaradási válság előtt áll. Ettől a válságtól megmentette az a fejlemény, hogy 1947 után, egy évtized lefolyása alatt, a magyar bevándorlóknak nem egy, hanem két hulláma érkezett Kanadába. De ez más történet amit az Itt-Ott egy eljövendő számában fogunk közölni, a bibliográfiával együtt. EX LIBRIS NYESTE ZOLTÁN Szalag Lajos grafikája ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM 23
