Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
pasztalatcserék lefedik az élet minden területét: gazdasági fejlesztés, infrastruktúra kiépítése, logisztikai bázisok, mezőgazdasági-ipari kooperációk stb. Ezek keretében kereshetjük a régióban való magyar tőkebefektetések lehetőségét is: már jó példa erre a MÓL Rt. jelenléte a szomszédos országokban! Az eurórégiók komoly szerepet játszhatnak a gazdasági fejlesztésben. Egy-egy eurórégió pótlólagos gazdasági eszközöket, erőforrásokat vonhat be. Ilyen erőforrások lehetnek majd az EU strukturális és kohéziós alapjai, jelenleg pedig a PHARE program. A Kárpátok Eurórégió kapcsolatot teremt egy volt szovjet tagköztársasággal, igy a FÁK-kal, így figyelmet kell szentelnünk a TACIS programban való részvételre, a különböző programok közötti átjárhatóság megteremtésére. Lényeges a magántőke bevonása is. Erre jó példa a Kárpátok Eurórégió pénzügyi hátterének egyik biztosítója, az amerikai Charles Steward Mott magánalapítvány által finanszírozott "Alapítvány a Kárpátok Eurórégió Fejlesztéséért". Schengen Az európai uniós csatlakozás során természetesen vannak olyan kérdések, amelyek nemzetpolitikai szempontból érzékenyen érintenek bennünket. A legfontosabb ilyen kérdés a vízumkényszer bevezetésének rémét felvető schengeni egyezmény. A magyar kormány jelezte az EU felé - mind a kormányprogramban, mind az átvilágításkor és a tárgyalási pozíció kidolgozásakor is -, hogy a kormány olyan megoldásra törekszik, amely nem akadályozza a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolattartását. Meg kell vizsgálnunk minden lehetőséget, hiszen gyakorlatilag minden szomszédos ország esetében más-más irányban kell keresnünk a megoldást. Szlovákia esetében - reményeink szerint - nem lesz probléma, hiszen joggal bízhatunk abban, hogy északi szomszédunk mihamarabb szintén a schengeni rendszer része lesz. Azt is reméljük, hogy csatlakozásunk idejére Románia is lekerül a vízumkötelezettek "fekete" listájáról. Ha bizonyos esetekben mégis sor kerül EU- csatlakozásunk nyomán a vízumkényszer bevezetésére, különböző technikai lehetőségek állnak rendelkezésünkre a probléma kezelésére. A határátkelőhelyek számának növelésével, a konzuli hálózat fejlesztésével, a vízumdíj elengedésével a kedvezőtlen hatások csökkenthetők. Ha a közösségi jog nem iktatja ki a ma még létező megoldásokat, hazánk számára lehetőség nyílna az ú.n. schengeni nemzetközi vízum (90 napot meghaladó, csak Magyarország területén való tartózkodásra jogosító vízum) alkalmazására is. Érdekeltek vagyunk a közösségi jog magyar érdekekkel összhangban álló fejlődésében! Szomszédsági politika Magyarország aktív külpolitikát kíván folytatni abban a térségben, ahol élünk. Ezért a kormányzás elmúlt közel egy éve alatt megerősítettük a környező országokhoz fűződő kétoldalas kapcsolatainkat, elmélyítettük és kibővítettük a regionális együttműködés különböző formáit, politikai és gazdasági kapcsolatainkat. A különböző regionális szervezeteknek más és más jelentősége, szerepe van. A Közép-Európai Kezdeményezés széleskörű együttműködési fórum, amely segít áthidalni a térségben megjelent új választóvonalakat. A háromoldalú együttműködések jelentősége, hogy gyors előrehaladást tesznek lehetővé a kooperáció egyes részterületein. A regionális szervezetek közül a legfontosabb fórum a Visegrádi Együttműködés, amelyet az elmúlt évek tetszhalott állapotából sikerült újjáélesztenünk. Életképességét, rugalmasságát bizonyítja, ahogy újra integrálta a tavalyi választások után a demokrácia és a nyugati integráció felé forduló Szlovákiát. Ennek egyik bizonyítéka Schuster államelnök győzelme Meciar ellen, a hétvégén! A határon túli magyarok Ezen a téren első legfontosabb feladatunk az együttműködés kereteinek a megteremtése, a kapcsolattartás intézményesítése volt. 1999. február 20-án létrehoztuk a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar nemzetrészek állandó egyeztető tanácsát, amelynek munkáját több szakbizottság fogja segíteni. Ezáltal lehetőséget teremtettünk arra, hogy intézményesített keretek között, rendszeresen, egyenrangú félként tárgyalhassunk egymással a magyarországi és határon túli magyar parlamenti pártok, valamint a nyugati magyarság képviselői. A határon túliak kifejthetik véleményüket, elképzeléseiket az őket is érintő kérdésekben, és mód lesz arra, hogy ezt becsatornázzuk a magyar államigazgatás döntéshozatali mechanizmusaiba. Különösen fontos eredmény, hogy a MAÉRT ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 41
