Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
taluk használható tankönyvekhez juthatunk. (Gyermekeink csekély szókincse jelenleg az ő életkori érdeklődésük alatti könyvek használatát teszi szükségessé. Ezzel viszont elveszítjük az érdeklődésük erejét.) Iskolatábor, Nyári Magyar Iskola Sajnos az egyesszám megfelelő a bemutatásukra. Márcsak egy maradt belőlük. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség nyári iskolája a Sík Sándor cserkészparkban. Van egy semmi mással nem pótolható ereje. Három hétig csak magyarul beszélünk. S itt a tananyagot kiszíneztük az élménnyel, hasonlóan a cserkészet módszeréhez. 1996-ban például a Nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján törökök voltunk és magyarok, átéltünk egy 500 év előtti kultúrát. S a diadal napján déli 12 órakor a harangszó a "fenyőkatedrális" (égbenyúló sudár fenyők alkotják a tábor "templomát") kis harangján megszólalt. Hunyadi és Kapisztrán vezetésével győztünk. Magyar népi ruhákban, vidám énekszóval vonultunk az ég és a fenyők templomába s a fenyőfák közt áttörő nap sugaraiban hálaéneket zengtünk. Velünk daloltak a madarak. Most megértettük, miért zúgnak ebben az órában a harangok szerte Európában. 1999. nyarán Benedek Elek életét éltük át. Éppen az erdőben jártunk, amikor találkoztunk szüleivel (Bányai Bíbor és Kertész Kinga), meghívtak a másnap tartandó esküvőjükre. Magunk készítette székely népi ruhákba öltöztünk, s a kor szokásai szerint megtartottuk a lakodalmat. "Egy évvel" később (nálunk az idő gyorsabban járt) éjjel boldog örömmel riasztották a tábort: Kisfiúnk született!!! Megszületett Benedek Elek, a székelység és a magyar nép nagy mesemondója. A ropogó tábortűznél ettünk-ittunk, velük örültünk. Az elkövetkezendő években megismertük Elek gyerekkorát, munkásságát, írásait, emberséges lényét. Olvastuk és hallgattuk gyönyörű meséit. Egy nap vendégünk érkezett Párizsból, Drótos Árpád (NY-i ref. pap,) aki dr. Papp Gáborral megismertette velünk Trianon magyar tragédiáját. Lepedőkre térképeket rajzoltunk a Kárpát-medencéről, Magyarország megcsonkításáról. Számháborúban az oroszok ellen harcoltunk s közben all. világháborúról kaptunk némi tájékoztatást. "Karácsonyra" tábori újságot adtunk ki "Cimbora" címmel. Ez volt a címe Benedek Elek közkedvelt, szórakoztatva tanító egyetlen gyermekúj Ságjának a Trianon utáni Erdélyben, mellyel az volt a célja, mint nekünk itt az iskolatáborban, hogy a gyerekek ne felejtsenek el magyarul, hanem gyarapítsák élménydús formában nyelvtudásukat A számvetés órájában el kell mondanunk, hogy fogy a gyermeklétszám. Főleg másod- és harmadgenerációs gyermekek jönnek. Gyakran fölmerül a magyarul nem beszélő gyermekek kérdése. Jöhetnek-e?? Három hét egy nyelv, egy kultúra elemi fokon való elsajátítására nagyon kevés. A többiek, a magyarul beszélők innák meg a levét. Kimondhatatlan a felelősségünk. Külföldi magyar cserkészmozgalom Dömötör Gábor kiváló előadásában részletesen ismertette a külföldi magyar cserkészet tevékenységét. Itt csupán a teljesség kedvéért említem meg a cserkészet magyarságmegtartó erejét és jelentőségét. Földrészeket átfogó ereje magyar nemzedékeknek adott életet. Magyar cserkésznek kötelessége a magyar nyelvet megtanulni. A magyar hétvégi iskolák legfontosabb alapító és fenntartó szervezete a cserkészet. Próbarendszere követel, elismer, sikerélményhez juttat. A magyar cserkészmozgalom világszerte kb. 40,000 magyar cserkészt nevelt fel az elmúlt 50 évben. Hála érte Bodnár Gábornak, s egyenként és összesen minden magyar cserkésznek, aki részt vett ebben az alkotó munkában. A tíz cserkésztörvény szellemében felnőtt, próbákon megedződött nemzedékek sora foglal helyet az amerikai életben, a közélet, az üzleti világ és a tudomány számos posztján és gyarapítja népünk hírnevét. A magyar nyelvet őrző egyházi közösségek Amerika földjén valamikor több mint 100 templomban hangzott magyarul az Isten igéje. A nyelv megőrzése nemcsak a prédikáció nyelvét, és az énekeket jelentette. A parókia egyúttal a kolóniának is a centruma volt. Az egyház kultúrtermében zajlott a kolónia kulturális élete, hazafias ünnepélyei, búcsúk, karácsonyfa ünnepélyek, vasárnapi ebédek, disznótoros vacsorák, műkedvelő előadások. A magyar egyházak erős bástyái, meleg otthonai voltak az újvilágba vetődött magyarnak. Később, a második és a harmadik nemzedék korában, - kik már feladták őseik nyelvét - az egyház ugyanabban a templomban, ugyanazon Szent István és Szent László szobrok társaságában a fájdalommenITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 31
