Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
KÜZDELEM AZ ANYANYELVŰNKÉRT a magyar nyelvű oktatás gondjairól és örömeiről Kerekes Judit (Passaic, NJ) "...gyakran kérem az Úristentől, hogy azt keressem amivel a legtöbbet szolgálhatok Szenczi Molnár Albert (1574-1633) Az ezredforduló kérdései Néhány hét múlva kalendáriumunk a Krisztus születése utáni 2000. évet fogja jelezni. Ritka forduló az ezredév a népek életében, hiszen népünk 2000 év előtti életéről alig tudunk valamit, 3000 év távlatából pedig csak homályos elképzeléseink vannak. Az évforduló komolysága befeléfordulást hozott az egyének és a közösségek életében is. Emberek, csoportok, vállalatok, kormányok, oktatók és tanítványok, vezetők és vezetettek önvizsgálatot tartanak: Hogyan sáfárkodtunk? Mire jutottunk? És a harmadik kérdés: hová megyünk? mi a célunk? Az utóbbi néhány évben a nyugati világban szétszóródott magyarság is lelkiismeretvizsgálatba fogott. Sorra jelentek meg a cikkek, írások, tanulmányok, jóslatok a XXI. századról. Mi lesz a nyugati szórványmagyarság sorsa? A válaszok egybehangzóan a beolvadás növekvő sebességéről, a magyar kulturális központok sorvadásáról számoltak be. A nyugati magyar cserkészek létszáma 6000-ről 3000-re esett vissza az elmúlt 15 évben. Amerikában nagyon sok templomban elnémult a magyar szó. A hétvégi iskolák száma is lecsökkent. A vegyes házasságok szaporodnak és velük az édesanyák, akik nem ismerik a magyar bölcsődalokat, és karácsonykor nem tudják elénekelni kicsinyeiknek, hogy Jézuskának elveszett a báránykája... De! Ha a bárányka el is veszett, a lélek töretlenül megmaradt a magyar nyelv - anyanyelvűnk - az ostromot még álló végváraiban. Ezek a végvárak: • anyanyelvűket őrző családok, • hétvégi magyar iskolák, iskolatáborok • külföldi magyar cserkészmozgalom • magyar nyelvet őrző egyházi közösségek • kulturális egyesületek (Magyar Házak, színházak, MBK) • kárpát-medencei látogatások Az anyanyelvi nevelés magyarságunk kincsesládájának a kulcsa. Nyelvükben, kultúrájukban asszimilálódott magyarok is lehetnek lelkűkben őrizői egy nosztalgikus magyar lángnak, de ez csak akkor hasznosítható a magyarság számára értékes módon, ha van a közelében egy kis magyar centrum, melyben lámpásként világít az élő magyar nyelv és adott esetben mozgósíthatja az anyanyelv gyepűjén túli magyarokat is. Anyanyelvűket őrző családok A megőrzött drága kincs átörökítése a pólyában kezdődik. Az anyanyelv elültetését, serkentését, ápolását nem lehet elég korán elkezdeni. Sikeresen felhasználható a zene közvetítő hatása, már a megszülető pólyásnak is tehetünk fel gyermekdalokat, népzenét, sőt a nap meghatározott órájában komoly zenét is. Az édesanya altató dalai, közös játék során énekelt dalok mélyen beívódnak a zsenge lélekbe. Az imák (reggeli, esti és asztali imádságok) nem csak a vallásos nevelésnek korai eszközei, hanem az anyanyelv tanításának is hatékony és esztétikus módja, mert nemzedékek hosszú során át csiszolt szép mondatok sorozatai. És fogékonyabb-e a kisgyermek lelke, mint az este varázsos pillanata, amikor Anyuka vagy Apuka Benedek Elek bácsi csodálatos meséiből olvas fel zengő magyar nyelven? Elek apró székely mesevilága útrakel és beköltözik az "Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr" - egy amerikai magyar gyermek szobájába, aki botorkálva útrakelőben van ősei nyelve felé, bár egyelőre még az angol nyelv mankóját használja. Mivel az otthon falain túl az angol (vagy spanyol, német, stb.) nyelveket kell használni, a család gyökereinek és lelkiségének jövője szempontjából döntően fontos, hogy az otthon mindennapi nyelve a magyar legyen. A sok tévé óra más nyelvű hatását próbáljuk ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 29
