Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
varházaiban. Édesanyja férjhez megy a kövesdi Boér Ferenchez és gyerekestől áttér református hitéről a katolikus vallásra. így aztán Kelemen tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban folytatja. Mikes nagybátyja a zabolai grófi Mikes Mihály, Háromszék főkapitánya hűségeskűt tesz és Rákóczi generálisa lesz. Hamarosan Kelemen is a fejedelem mellé kerül belső inasnak, majd udvari bejáróvá lép elő. A fejedelemmel 1711-ben Kelemen Lengyelországba megy. Később a fejedelem íródeákja bs hűséges kísérője a bújdosás éveiben. Lengyelország után a francia udvarba mennek s onnan Törökországba. Itt kezdődik Mikes Kelemen irodalmi munkássága. 0 teremti meg a magyar irodalomban a költői levél műfaját. A Törökországi levelek végigkövetik a kor eseményeit és a rodostói bújdosók életét. Miután 1725-ben Bercsényi Miklós meghal, Mikes Kelemen fejében a házasság gondolata is megfordul az özvegyen maradt Kőszeghy Zsuzsával, régi titkolt szerelmével. Ez viszont nem valósulhatott meg, mert Zsuzsi közben Lengyelországba költözik. Eközben Rákóczi egy általános erdélyi és magyarországi felkelés előkészítésén fáradozik. Terve nem valósulhat meg, mert közben titkára mindent elárul az osztrákoknak. A fejedelem 1735-ben meghal, majd utána hamarosan Sibrik Miklós is. Ettől kezdve Mikes Kelemen lesz a rodostói magyar telep ideiglenes vezetője, folytatva irodalmi munkásságát is. Lassan csak ő marad az első telepesek közül. A török porta tábornoki ranggal elöljáróvá nevezi ki. Ettől a perctől Mikes tudja, hogy már soha nem térhet vissza szülőföldjére, bár - "Úgy szerette Rodostót, hogy nem feledhette Zágont." A két településen lépten-nyomon Mikes emlékekkel találkozunk. A Mikes család kastélya, udvarháza ma is áll. A hálás utókor gondoskodásának köszönhetően ezek az emlékek átvészelték a mostoha történelmi idők fergetegét s így ma is érdemes idelátogatni hosszabb-rövidebb időre és kegyelettel adózni nagy elődeink emlékének. Zabola A településnek évszázadokra visszatekintő történelmi múltja van. Nevét a hagyományokból meríti. Az egyik hagyomány szerint a letelepülés korszakában a vidék különböző tájain három testvér: Osd, Zab és Bőd építettek ólakat (istállókat) lovaik, nyájaik számára, melyekből idővel kialakultak a napjainkban is létező falvak: Ozsdola (Osd-ólja), Zabola (Zab-ólja) és Bodola (Bod-ólja). Egy másik, közismertebb hagyomány szerint e vidéket hatalmas "erdőrengetegek" borították. Ezekben rablók tanyáztak és állandóan zsarolták a környék falvainak lakosságát. Ezért Zabor alrabonbán két csapattal indult ellenük. Egyik csapatot fia, Zabor vezette. 0 győzte le a sziklavárba rejtőző rablókat, akik közül utolsónak maradt a rablóvezér lánya, a szépséges Zaina. 0 párbajra hívja Zabort, aki megbabonázva állott a lány előtt s ezeket mondta: "Két szemed úgy ragyog, mind Hadúrnak nyila Termeted bájosb, mint tündérek álma En veled harcoljak ? Hadúrra: ?iem teszem! Kardom a nap lánya ellen nem emelem." (Finta István pávai református pap verséből, 1860) Ezekután a harc lakodalommal ért véget és azzal az elhatározással, hogy várat építenek a rablók megzabolázására. Ezért nevezték el a várat és a falut Zabolának. Valóban a község mai központjában a református templom helyén létezett a fent említett nevű vár. A környéken honfoglaláskon temetőket tártak fel több helyen. Zabola múltja szorosan kapcsolódik a Basa és a Mikes család történetéhez. A Mikes család tagjait mindig ott találjuk a szabadságharcokban. Nem volt könnyű, kényelmes sorsa a XVII. században a négy Mikes testvérnek (János, Mihály, Kelemen, Pál). János a váradi börtönben halt meg, mert harcolt Barcsai fejedelem ellen. Pált (Mikes Kelemen édesapját) a moldvai vajda fogatta el és adta át a császáriaknak, akik Fogarason lefejezték, mert Thököly zászlója alatt harcolt. Kelemen Rákóczi György idejében marosszéki főkapitány. Jeles katonai tetteket hajt végre a bodzái szorosnál betörő török-tatár seregek ellen. Az 1848-49-es szabadságharc hőse és vértanúja gróf Mikes Kelemen. A honvédlovasság megteremtője. Szeben ostrománál esik el. A családi birtok nagy részét erdők borították. Ezért gróf Mikes Benedek erdőipari vállalatot hozott létre. A vágtereket keskenyvágású vasúttal kötötte össze. A Mikes kastély utolsó lakója gróf Mikes Ármin, aki vadrezervációt hoz létre és híres dendrológiai parkot, ami ma is létezik. Lótenyészete európai hírű. Az orosz cár is innen vásároltatta parádés lovait. A kastélyban ma májbeteg gyermekek utókezelési központja és ezek számára iskola működik. 1977 március 15-én a régi kastély falára visszahelyezték a ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 27
