Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 1. (131.) szám
mutat a magyar fejlődéssel. 1997 júniusában a Washingtonba látogató külügyminiszter, Nagyezsda Mihailova szerint, a demokrácia felé tartó átalakulást a vezetőség és a társadalom nagyrésze szorgalmazza. Bulgária aktívan keresi a NATO tagságot, és ugyanakkor lépéseket tesz a békés fejlődés felé a szomszédi viszonyok pozitív építésével. Ezek között kiemelte a külügyminiszter a Török- és Görögországgal való jó viszonyt, valamint az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokat. A bolgár-magyar barátkozás, hasonló történelmi helyzet alapján, hasonló politikai, társadalmi és gazdasági fejlődési irányzatokat értékelve fejleszthetnék együttműködésüket. Mert ugyanakkor, Magyarország politikája és gazdasága is fokozatosan az Európai Közösség felé halad. Számbavéve, hogy Ukrajnával kapcsolatunk jó, és az is marad, a török-magyar és a bolgár-magyar kapcsolatot erősítve Magyarország újból felveheti a Kelet- és Nyugateurópa közötti híd szerepét. Azaz, mi lehetünk az egyik híd, az egyik közvetítő, kulturális, gazdasági és politikai téren. Például, ha Magyarország hamarabb lenne tagja az Európai Közösségnek, mint Törökország, az utóbbinak közvetlen érdekévé válna a magyar-török barátság. Magyarország, mint tag, közvetítő szerepet játszhatna az Európai Közösség és más nálunk keletebbre fekvő, Európába igyekvő nemzetek között. Ez a szerep a gazdasági és politikai élet egymást támogató növekedésének fejlesztője lehet. Természetesen, „a híd" szerepét több ország is magáénak tulajdonítja. De „a híd" nem egy híd, vagy ha egy a híd, akkor nemcsak egy út vezet át rajta. A békés biztonságban fejlődés és egészséges versengés ezt a szerepet csak javítaná, egymás vonalát kiegészíthetnék. Hosszútávon a románoknak is, szlovákoknak is, nekünk is, — mert vannak közöttünk is ilyenek — el kell vetni azt az önző elvet, hogy az állam jóléte és biztonsága egyenes arányban növekszik a szomszéd balszerencséjével. A jólét egyik középeurópai államban hatással van a másik állam gazdasági szintjére és segítheti a szomszédos állam életszínvonalát. Ennek ellenkezője is igaz, amint azt tapasztalhattuk, mert a Jugoszlávia szétesésével kapcsolatos társadalmi tragédiák, politikai és hadi problémák jelentős gazdasági visszaesést okoztak a magyar-szerb kereskedelmi viszonyokban - mindkét fél kárára. Magyarország számíthat arra, hogy Romániával és Szlovákiával a jószomszédi viszonyt kiépíteni hosszúlejáratú ügy lesz. Bizonyos, politikailag befolyásos román/ szlovák érdekkörök hátráltatják, még a moderáltabbak sem adnak prioritást a kölcsönös jó viszony kiépítésének. Néha úgy néz ki, ez nem érdekli őket. Máskor, mintha a barátkozás-ellenségeskedés hullámvasútján találkoznának velünk. Egyik fél a barátkozás-ellenségeskedés taktikájával (mégha a másik fél fel ismeri is a taktika használatát) gyakran előnyös helyzetet teremthet magának. Egy őszintén egymásra támaszkodó viszonyban erre általában nincs szükség, mert a folyamatos együttműködésben mindkét félnek érdeke, hogy a másik fél is jól járjon. De ehhez elsősorban az őszinte közeledés folyamatossága szükséges. A közeledést elősegítené ha Románia és Szlovákia túloldalán fekvő szomszédokkal jelentősre fejlődő baráti viszonyunk felkeltené a román, illetve a szlovák politikusok érdeklődését. 1998. június 1 Pl. az USA-ban a Clinton adminisztráció, helyesen gondolta, hogy ha Szlovénia és Románia hozzáadásával ötre szélesítik a „biztos három"-körét, a törvényhozók vitáiban — akiknek a költségek viselése és Oroszország reakciója okozta a legkomolyabb problémákat — zátonyra fut az egész NATO bővítés. □ □□ Csiszár Csilla a pódiumon... 20 ITT-OTT 32. évf. (1999), 1. (131.) szám
