Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 1. (131.) szám
nemzeti tudathoz. A nemzeti hovatartozás sokkal inkább a nyelven alapszik, a szokásokon, a zenén — vagyis a kultúrán. Intenzíven érzem, hogy ez a kultúra — akár a Puerto Rico-iaké, a mexikóiaké, és az ország más nemzeti közösségeié — méltó arra, hogy megőrizzük. Az amerikai angolszászok a pluralizmus (vagyis multikulturalizmus) alapelvét kellene kövessék ebben is, mint ahogy azt politikai és vallásos téren teszik. Minden állampolgárnak jogában áll anyanyelvén beszélni s csoportja normái szerint élni — amennyiben ezek nem hágják át a törvényt. A spanyol nyelv és kultúra fennmaradása nem fenyegeti az Egyesült Államoknak se intézményeit, se alapvető értékeit. Ellenkezőleg. Ereje éppen sokszínűségében rejlik. A sokféleség mindig gazdagság jele. A spanyol nemzeti közösségek asszimilációja nem szükséges, sőt nem is kívánatos feltétele az észak-amerikai életformához való idomulásnak. Ehhez a Miami-i kubai menekültek szolgáltatják a legjobb bizonyítékot, akik ragyogó gazdasági sikert értek el anélkül, hogy feladták volna sajátos kultúrájukat. Sajátmagamat hozhatom fel jellemző példának olyasvalakiről, aki nemzeti gyökereit a spanyol nyelvben és kultúrában találta meg. Nem hiszem, hogy ez a találkozás létrejött volna, ha arra kényszerítenek, hogy csak angolul beszéljek, vagy hogy elhagyjam szüleim hagyományait és elveit. Mint annyi más kubai menekültnek, nekem is szükségem van arra a biztonságra és támaszra, amelyet csak a múlttal való folyamatos kapcsolat, a belső egyensúly adhat az embernek. Jörge Duany: La identidad y el exílio- Horizontes Culturales y literarios., G.A. de Gilman y M.Z. Sugano, eds, New York, 1984. Jegyzetek: 1 Jósé Marti, kubai költő, író és újságíró (1853-1895), 16 éves korától száműzetésben élt, de hősi halált halt hazájában a harctéren, 3 évvel azelőtt, hogy függetlenségi álma valóra vált volna. 2 A daiquiri rumból, cukorból és citromléből készült ital, nevét egy keletkubai faluról kapta. I Betűk lenyelése: A kubaiak hétköznapi beszédükben nem ejtik ki az s, az r és dbetűket, a szavak bizonyos helyein. Pl.: más o menos-t „má o meno:-nak ejtik. 4 Beny Móré kubai fekete énekes, a 40-es, 50-es években vált népszerűvé. 'Peréz Prado a karibi rimusokat népszerűsítette zenekarával. 6 Az Aragón zenekar híres kubai együttes, a cha-cha-chára specializált 7 A feketebabos rizs Kuba nemzeti eledele. 8 A Malecón a kubai főváros tengerparti sétánya. ’ A Morro 17. századi erődítménye a La Habana-i kikötőben, melyet a kalózok ellen építettek. 10 Varadero fehér homokjáról és átlátszó vízéről híres kubai tengerparti strand. II Santiago Kuba második legnagyobb városa. Itt a legerősebb az afrikai behatás. Spanyolból fordította: N. Kesserű Judit RAULS INTENTIONS for Raul Campos I don't want to die in this country. There are lovely cars though, riding on serpents that stretch and breathe. The sky is not what you think: it's blue! The rain doesn't stain. There is much work here that stretches the muscles, money that sings in stores. You don't even see the rich, made invisible by privacy - look what land and tall trees can do. They seem to be one of us; they blend in, choosing conservative clothes. There is freedom. You 're allowed to work two shifts, then stuff carpets into trucks on Sundays. You're free to vent your feelings against the powerful, free to dream of Spanish gold. I don't want to die in this country, rather somewhere where I can rest, inhale the breath of pines. Be me. Ha ve I forgotten where it is ? Kolumbán Miklós Kupaktanács a verandán (az egyik erdei lakban, a Reménység tónál) 16 ITT-OTT 32. évf. (1999), 1. (131.) szám
