Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)
1997 / 1. (128.) szám
Lelki üdvéért a Passaic-i Szent István templomban (Third Street 223.) volt latin nyelvű engesztelő szentmise 1996. december 28-án, szombaton d.e. 11 órakor. Koszorú és virág küldése helyett a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Bodnár Gábor Emlékalapítványa számára hálásan fogadunk adományokat ( P.O. Box 68, Garfield NJ 07026). A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Arany János szavaival búcsúzik Bodnár Gábortól, a nagyvilágban szétszóródott magyar cserkészek lánglelkű vezetőjétől, a felejthetetlen Gábor bá’tól: Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomul. Az Amerikai Erdélyi Szövetség (American Transsylvanián Federation), a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Hungarian Scout Federation in Exteris) és a Magyar Emberi Jogok Alapítványa (Hungarian Human Rights Foundation) szomorú szívvel adja közre szeretett barátjuk, fáradhatatlan, tehetséges és lelkes pártfogójuk halálhírét: Elhunyt Koréh Ferenc Koréh Ferenc, Amerika magyarságának kiemelkedő újságíró és rádiótudósító személyisége, szeretett hazájának — Erdélynek — hű szolgája, 1997. április 1-je hajnalában, hosszú lelki és testi szenvedés után, életének 87-ik évében elhunyt az ottonához közel fekvő New Jersey állambeli Engelwood-i kórházban. Családjának szeretete övezte élete utolsó napjaiban, óráiban, betegágya mellett voltak felesége és valahány távol és közel élő leánya. Koréh Ferenc 1909. szeptember 9-én született a Székelyföld szívében, egy kicsiny háromszéki faluban, Sepsimagyaróson. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium végzettjeként, újságírással szolgálta népét Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben és Budapesten. A háború végeztével kommunista-ellenes nézetei miatt egy évig vizsgálati fogságban ült az Andrássy út 60-ban és a hírhedt Markó utcai börtönben, majd a háború után — a „hideg háború” zord évtizedeiben — A Szabad Európa Rádió hullámhosszán közel negyven esztendőn át hűséggel szolgálta Amerika népét. Amint egykori kollégája, Thassy Jenő elmondta róla a New York-i Magyar Házban 1995. október 7-én rendezett köszöntőn: „Szűkebb pátriája, Erdély kétszeres patriotizmust követelt és kapott is tőle. Az elsők között volt ez a nagy erdélyi mackó, aki megtalálta a hangot, amit felismertek a havasok, a magyar faluk, városok. Népszerűségének ez volt az egyik titka... A szó elrepül, de Koréh Feri hangja otthon felnőtt nemzedékekben mégis nyomot hagyott, segítette őket, hogy megőrizzék a magyar öntudatot.” Hétvégi „mellékfoglalkozásként” 1951-től haláláig — kereken 47 éven át — szerkesztette, szervezte, bemondta a New York és környékén közkedvelt Magyar Amerika Hangja rádióműsorát, összesen leadva közel 5000 óra műsoridőt. Oszlopos tagja, megválasztott vezetője lett számos amerikai magyar szervezetnek. Ezek között szerepelnek az Amerikai Magyar Szövetség, a New York-i Magyar Ház, az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és az Amerikai Magyar Szövetség. Eveken át szerkesztette a Magyar Cserkészt- és az Amerikai Magyar Szövetség Transsylvania című lapját. Színes riportjai és elbeszélései gyakran jelentek meg amerikai és kanadai magyar újságokban. Az 1970-es évek közepétől, amint súlyosbodott az Erdély, Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék magyar népére nehezedő kettős elnyomás, 1976-os megalakulásának pillanatától — a háttérben — a Committee for Human Rights in Rumania (később Hungarian Human Rights Foundation) lelket adó, józan és mély rálátást nyújtó, ha kellett mérsékelő, máskor buzdító, örökön cselekvést népszerűsítő és mindenkor derűs, humorral gazdagító, izzó mozgatóereje és tartópillére volt. Élete utolsó két évtizedét méltánytalan és igazságtalan meghurcoltatása keserítette meg. Tartása véges-végig egyenes maradt, méltán tudta: a vádaskodás nem őt, inkább a vádlót minősíti. Az isteni gondviselés úgy döntött, hogy Koréh Ferenc Amerika földjében találjon örök nyugodalmat 10 ITT-OTT 30. évf. (1997), 1. (128.) szám
