Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)
1997 / 1. (128.) szám
Bodnár Gábor Külföldi Magyar Cserkészszövetség Sajtóosztály Megrendültén, de Isten akaratában megnyugodva közöljük cserkészeinkkel, a szülőkkel, a külföldi és otthoni magyarsággal, hogy Bodnár Gábor — Szövetségünk megálmodója, 12 „Hontalan Sas” lelkes részvételével megindítója, majd 4 világrész 15 országában 82 csapatra felnőtt mozgalom áldozatos és önzetlen vezetőinek közös munkájával megvalósítója és félévszázad minden egyes napján át gondos élenjáró vezetője — 1996. december 22-én, hosszas szenvedés után, Garfield-i otthonában, családja körében elhunyt. Bodnár Gábor életműve — a külföldi magyar cserkészet — mindenütt észlelhető a nyugati magyarság szórványközpontjaiban. Életét annak szentelte, hogy a történelmi sorscsapások következtében Nyugatra szakadt magyarság leszármazottainak jelentékeny része megtartsa őseinek anyanyelvét, kultúráját és a magyar cserkészet humanista, keresztény és magyar szellemiségében nevelődve, magyarságát lelkében és tetteiben megőrizve — legyen hű és hasznos polgára befogadó hazájának. Bodnár Gábor egyénisége az évtizedek folyamán legendaszerűvé vált a cserkészetben. O az a vezető volt, aki nem a hatásköre befolyása alatt cselekedett, hanem rangjától, címétől függetlenül őmaga teremtette meg a hatáskörét, hogy megvalósíthassa álmát: a magyar cserkészet hagyományainak és Teleki Pál gróf nemzeti szellemű cserkészreformjának átmentését a magyar nemzet jövője számára. Munkájának eredményét bizonyítja, hogy megközelíti az ötvenezret azoknak a nyugati magyaroknak a száma, akik az elmúlt ötven évben, rövidebb-hosszabb ideig részt vettek a magyar cserkészéletben. Közülük sokezren ma is hűséges magyar cserkészek. 1920. szeptember 9-én született Miskolcon. Középiskoláit is ott végezte, és katolikus létére büszke volt arra, hogy tanulmányait az 1560-ban alapított Lévay József református főgimnáziumban kezdte. Érettségi után a Ludovika Honvédakadémián szerezte meg a szervezéshez szükséges ismereteket, mely született szervezőképességének határozott keretet adott. 1935-től kezdve cserkészkedett, Hárshegyen nyert cserkésztiszti kiképzést, 19 éves korában elérte a legmagasabb cserkészvezetői rangot, és 1942-től tagja az Országos Cserkész Nagytanácsnak. A vesztett háború után katonai alakulatával Németországba került. A magyar határon, hazájától búcsúzva megfogadta, hogy amíg él, a magyarságot fogja szolgálni minden erővel. Életpályája nyitott könyv és a bizonyság, hogy fogadalmát megtartotta. A németországi Pfarrkirchen-ben 1947-ben bekapcsolódott az akkor menekülttáborokban bontakozó magyar cserkészet munkájába és haláláig annak célkitűzéseit szolgálta, fejlesztette és irányította. 1950-ben elvégezte a legmagasabb fokú nemzetközi cserkészkiképzést és elnyerte a Gilwell Wood Badge-t. Az otthon betiltott cserkészmozgalom örökébe lépett külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőtisztje 1947-től, ügyvezető elnök 1961-től, végül főtitkár 1993-tól 1997-ig. De önkéntes nyugalombavonulása után is szívén viselte a magyar cserkészet gondját halála órájáig. Három könyv szerzője (A magyarországi cserkészet története, Néprajzi Vázlatok, Scouting in Hungary), munkatársaival öt cserkészpedagógiai könyv szerkesztője, számtalan újságcikk írója, szerkesztője volt a külföldi Magyar Cserkésznek és a Vezetők Lapjának. Bölcs tervszerűséggel irányított munkája révén a cserkészet számos intézménnyel gazdagodott (cserkészházak, cserkészparkok, vezetőképző keret, nevelő táborok, iskolatáborok, regöstáborok, hétvégi cserkésziskolák, cserkész-érettségi stb), és a nyugati magyarság megtartó alappillérévé vált. Számos magyar egyházi, társadalmi és kulturális intézménynek volt tagja, munkatársa, tanácsadója, vezetője. Történelmi érdemei közé tartozik a kárpátmedencei magyar cserkészmozgalmak újjáélesztéséért kifejtett öntudatos és hatékony munkássága, vezetői törzsének lelkes támogatásával. A Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád — maga is hajdani cserkész — a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki Bodnár Gábort. Számos kitüntetést kapott nyugati magyar szervezetektől is. Gyászolják felesége Jámbor Ágnes cserkészvezető, nyolc gyermeke: Ágnes, Emőke, Csilla, Gábor, Zoltán, Réka, Enikő, Tünde, tíz unokája: Lídia, Anita, András, Réka, István, Anikó, Csilla, Gábor, Austin, Krisztina, menyei és vejei, valamint kiterjedt rokonsága az Egyesült Államokban és Magyarországon. ITT-OTT 30. évf. (1997), 1. (128.) szám 9
