Itt-Ott, 1995 (28. évfolyam, 1/124-2/125. szám)
1995 / 2. (125.) szám
ahol megtanultam járni, ahol megismertem a szerelmet és ahol őseim sírjai domborulnak. Lehet, hogy hálátlanság, de ehhez hozzájárultak az utolsó benyomások is. íme egypár belőlük: Szabadkán az emberek nagyjából annyit politizálnak, amennyire futja pénzükből vagy idegeikből. Az idősebbek talán még emlékeznek azokra a háborús időkre, amikor a szomszédok az utcai kapukat lezárták, és a kertek végén riglis kiskapukat nyitottak a szomszédok felé. Ezeken lehetett átszaladni a szomszédhoz tojásért, sóért, meghallgatni vagy elmondani a legújabb híreket. Ezeken keresztül lehetett elmenni a behívók, beidézések elől. Most is ez a divat. Fontos az átélés és a remény, hogy jobb lesz, hiszen rosszabb is volt, nem is egyszer, nem is olyan régen. Meleg szobája csak annak van, aki megőrizte a „kiskályhát”, mivel a központilag fütött lakásokban november 1 után kezdenek csak fűteni. A TV javítás egy vagyon, olcsóbb a szomszédét nézni ha elromlik, az közelebb is hozza az embereket. A telefon gyakran süket, ha meg működik, 6-8 hívás után ugrik csak be a szám (nekem általában csak másnap sikerült), így az is a másod- vagy harmadrendű közlekedési eszköz. A benzinkutaknál nyugágyakat és kerti székeket árulnak, a benzint viszont minden fontosabb útkereszteződésen üvegekben kínálják. Az ára a magyar határhoz közel 2-2,5 DM literje, de ez progresszíven emelkedik Belgrád felé, ahol 12-15 DM-ig megy. A magyar határon kilométeres sorok állnak, főleg magyar kocsik, benzinnel, műtrágyával, stb. A jugoszláv kocsik élelmiszerrel megrakva ácsorognak. Sokaknak kedvez az embargó, ami végeredményben csak a szabályokat változtatta meg, ami miatt a vagyonelosztás eddig ismeretlen törvényeket követ. Újvidéken a régi TELEP-en újonnan bevándorolt menekültek vásárolják fel a telkes öreg házakat. Amik most épülnek, inkább palotáknak nevezhetők, mint menekültek otthonának. Láttam márványlépcsős, garázsos, emeletes házakat, a legújabb német ablakokkal és ajtókkal. Az esőcsatornák stilizált, veretes rézből kacsakaringóztak lefelé, szimmetrikusan a két oldalon. A házak tetején rézveretes kupolák, bosnyák stílusban, míg a ház sarkán TV kamera ellenőrzi az esetleges váratlan vendéget, aki át merne ugrani a kovácsolt vaskerítés hegyes csúcsain. Mindez a kopott telepi házak között, ahol eddig a bicikli volt a fő közlekedési eszköz. És mindez abban a gyökereket rágó Jugoszláviában. Seselj börtönben van, ugyanakkor Árkán, akit az Interpol köröz, képviselő — habár „munkatársai” egy része börtönben van. Amíg ott voltam, a szabadkai katonai parancsnokot, Milorad Jovanovic ezredest letartóztatták, mert állítólag üzérkedett fegyverrel és benzinnel, katonai kocsikon szállította az előbbit a másik oldalra, benzint pedig Szerbiába, ahol feketén adta el. Keze alatt tűnt el az a felbecsülhetetlen értékű arany evőeszköz készlet, amit a „felszabadított” Vukovárkörnyéki múzeumból hoztak el. Éléskamrájában lekváros üvegben elrejtve találtak 350 000 DM-et. (A tornyos TELEP-i ház nem az övé.) Ugyanakkor 50 év után megindult a belgrádi egyetemen a magyar tanszék. Tavaly előtt a Magyar Szó majdnem megszűnt létezni, ma pedig a Hét Nap háromfelé vált és három Hét Nap-ot is nyomtatnak, kissé eltérő címmel (Új Hét Nap, Szabad Hét Nap), de sokkal eltérőbb szöveggel. Egyszóval minden változik, de egy biztos: sikerült átmentenünk a legnehezebbjén egy rátermett fiatal magyar generációt és ők ezért igen hálásak. Videóra vettem a Diáksegélyző Egyesület kuratóriumának gyűlését, ahol díszoklevelet kaptunk hálából munkánkért. A gyűlést a „Szózat” éneklésével fejezték be. Hogy milyen mély értelme van annak, hogy „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely, / Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell”, azt csak az érti meg, aki ott őrzi a gátat a Kulturno Drustvo Sandora Petefia-ban (a Petőfi Sándor kultúregyesületben). Kellemes Karácsonyt és sikerekben gazdag Újesztendőt kívánunk az Itthoniaknak, az Otthoniaknak, az ITT-OTT minden tagjának és egész családodnak. — Szeretettel — Béla. (Aki pedig egy törekvő fiatal álmait kívánná megvalósítani, jelentkezzen nekünk, levélben vagy fax-szal, vagy telefonon. Mindössze havi $20-25 kell csak hozzá.) Béla J. Kouách 3867 Waverly Place Drive, Galena, OH. Telefon / telefax: (614) 548-5158 Kedves Béla! Megkésve bár, de reméljük, nem túl későn, közöljük soraidat, munkátokért köszönettel, tisztelettel, a legjobb kívánságokkal. —éji 34 ITT-OTT 28. évf. (1995), 2. (125.) szám T
