Itt-Ott, 1995 (28. évfolyam, 1/124-2/125. szám)
1995 / 1. (124.) szám
MAGYAR KIRÁLYI POSTA r Új Látóhatár Az ITT-OTT 1994.1. számában nagy érdeklődéssel olvastam az 1993-as nyári konferencia előadásaiból készített válogatást, benne Zalán Tibor irodalmi eszmefuttatását. A szerző egy megjegyzése azonban tévedésen alapszik és hiányos tájékozottságnak tudható be. Az Új Látóhatár-ról azt mondja ugyanis, hogy „egy ideig mutációként működött”, mármint Magyarországon. Ez nem felel meg a valóságnak. Az Új Látóhatár 1990 elején megszűnt Münchenben és semmilyen magyarországi mutációja nem jelent meg. Zalán Tibor nyilván arra gondolt, hogy a Hitel c. folyóiratban egy ideig találkozott az Új Látóhatár nevével. Ez azonban nem volt a folyóirat mutációja, hanem a Hitel rovatának címe, amelyet engedéllyel vett át. A rovathoz az Új Látóhatár kiadójának és szerkesztőjének nem volt köze, a Hitel szerkesztője állította össze és volt felelős érte. Az Új Látóhatár-ról azt kellett volna Zalán Tibor barátomnak mondania és írnia, hogy 1990-ben, negyvenedik évfolyamának lezárásával megszűnt. Borbándi Gyula München minősült...) Ennek ellenére, beküldött írásaimat a lapban rendszeresen olvashattam én is. Egyszóval a lapot itt a tengerentúlon is megkapom, olvasom, és írásaimmal együtt a jövőben is igénylem. Tekintettel arra, hogy nem tudom, mi lesz ennek a levelemnek a sorsa (lehet, egy computer fogja elolvasni, Kaffka kastélyában), búcsúzom, és kellemes ünnepeket kívánok nemcsak az Intézőségnek, de az ITT-OTT egész szerkesztőségének! — Magyari A. Sándor Bachenbülach, Svájc Ismét megkaptam az ITT-OTT legújabb, azaz 123. számát. Őszintén mondom, már vártam és épp ezért nagyon örültem neki. A jelen számban nagy érdeklődéssel olvastam Dobos László (Pozsony) cikkét. Természetes, hogy a jövőben is szeretném olvasni, és eddig is épp ezért küldtem köszönetem jeléül a Fehér/Fekete c., Pécsett megjelenő lapunkat. A legutóbbi számtól kezdve már nem csak az öregidákok lapja, hanem az iskoláé is, azaz a jelenlegi — ma már! — Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnázium-é, a mai ifjúságé is! Gábor Gyula Pécs Hálásan köszönöm az ITT-OTT számainak küldését. A benne található írások olvasása mindig meggazdagodásgt jelent. Ezután is örömmel és köszönettel venném a lapot. A címemre küldött lap a Ráday utcai Református Lelkészképző — 1993 óta a Károli Gáspár Egyetem theológiai fakultása — hallgatóinak is rendelkezésére áll. Sok örömöt és áldást kívánok a lap készítéséhez. Sok szeretettel köszöntőm a szerkesztőség minden tagját. Pásztor János Budapest Az Intézőségnek, tengerentúlról Kérdésetekre közölhetem, hogy a lapot (egyre ritkábban, és fél éves késéssel, de rendben) megkapom, benne nagy örömömre írásaim is jönnek! További próbálkozásom, hogy egy munkatársi levelezésfélét is eléijek, immár 20 éve sikertelennek bizonyultak!? Aztán Lake Hope-ra is megpróbáltam jelentkezni, de a meghívók kb. fél évvel a rendezvény után jöttek... Mikor ezt több személynél/ címen reklamáltam, akkor még választ sem kaptam. (Valószínű „magánlevelezés”-nek Eddig is nagy érdeklődéssel fogagtuk küldeményeiteket, ezután is várjuk, ha tehetitek, az eddigi módon küldjétek. Köszönettel és a jó munkához sok erőt kívánva — Jankovics József, Főtitkár Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Budapest Örömmel olvastam mindig az ITT-OTT számait. Szeretném ha erre továbbra is módom adódna. ITT-OTT 28. évf. (1995), 1. (Í24.) szám 49
